V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1920
II. Strauch Béla 1866-1920
STRAUCH BELA 1866—1920. A tanári értekezleteken „oszlopának hívtuk. Ezt a nevet nemcsak munkabírása révén kapta, hanem annál a készségénél fogva is, amellyel sok rendkívüli iskolai munkájához új meg új tevékenységet mindig szívesen vállalt. Kezelte az intézet nagy, több mint 15 ezer kötetből álló tanári könyvtárát, bajlódott a szegénysorsú tanulóknak kölcsön adott tankönyvekkel, lelkiismeretesen vette osztály- főnöki teendőit, nem egyszer otthonukban kereste fel tanítványait és győződött meg mulasztásaik enyhítő körülményeiről, kirándulásokat rendezett az ifjúsággal, mikor a felsőbb hatóság a szeder levél gyűjtését szorgalmazta és mindezek mellett, mindezek felett maradt ereje és ideje — Budapest főváros szegényügyében teljesített munkáit nem is említve — egy-egy rendkívüli iskolai munkának, vagy átmeneti helyettesítésnek becsületes teljesítésére is ! S amilyen volt az élete az iskola falain belül, ugyanoly vonás jellemzi tevékenységét az iskola falain kívül is. Ha társadalmi munkát vállalt — és életének egy részében nagyon sokat vállalt — azt mindig ingyen, mindig önzetlenül végezte. Ilyen élet folyását, ha egy félszázadon át tart is, rövidnek találjuk ! Strauch Béla 1866-ban született Kis-Szebenben (Sáros-m.) A gimnázium alsó négy osztályát ugyanitt, felső négy osztályát Eperjesen, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Még tanári oklevelének megszerzése előtt 1888- ban a körmöczbányai áll. főreáliskola rendkívüli latin nyelvi tanszékére rendelte ki a Vallás- és Közokt.-ügyi Minisztérium. Itt 3 évig maradt, közben megszerezte tanári oklevelét (1889) és leszolgálta önkéntesi esztendejét is (1889—90). 1891-ben a nagyszebeni áll. főgimnáziumnak előbb helyettes, majd 2 év múlva rendes tanára lett. A magyar nyelvet és irodalmat tanította és a magyar érdekeknek lelkes munkása volt ezen a helyen, ahol a magyarságnak a szász és oláh nemzetiségekkel kemény küzdelme volt. Strauch Béla erős magyar érzését belevitte előadásaiba és nagyon feljegyzésre méltó, hogy tüntető magyar volta dacára még oláh tanítványai js szerették, bár ő fájdalmasan látta, hogy ez a szeretet csak személyéig terjed, de ezenfelül a magyar eszmék megszeretéséig nem tud emelkedni. Az oláh, a szász tanítványok lelkét az iskola falain kívül érte elég idegen hatás, ami Strauch Béla lelkes munkáját gyengítette. A tapasztaltak vitték őt a nagyszebeni magyar társadalmi munkák élénk felkarolására. Kezdte azzal, hogy ennek egyik kultúrális segédeszközét tette használhatóvá. A nagyszebeni magyar gimnáziumnak nagy könyvtára volt, de rendezetlensége miatt nehezen kezelhető. Strauch Béla neki látott a munkának s a nagy 12 ezer kötetből álló könyvtárt rendbeszedte, katalógust készített hozzá! Aztán az egyesületek munkájában vett részt; tevékeny szerepe volt a Magyar Kaszinó alapításában és ott tartózkodása alatt ennek pénztárosa is lett; a kaszinó később tiszteletbeli tagjának is választotta. Ugyancsak tevékeny részt vett a Magyar Dal- és Műkedvelő Társaság, a Polgári Kör, a Torna Klub, az E. M. K. E.,
