V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1913

Rombauer Emil emlékezete. Binder Jenőtől

suhant el az ifjú házaspár feje fölött a férj szüleinek társaságában, kik a nyugalom éveit 1880 óta szintén Selmecz- bányán töltötték, de az elégedettség e derűjét 1884-ben egy haláleset zavarta meg. Ez évben vesztik el ugyanis elsőszülött gyermeküket, Erzsébetet, egy éves korában s egy évvel később távozik az élők sorából a boldogult édes atyja is. Rombauer ez időbeli munkásságáról igazgatójának, Brez- nyik Jánosnak, következő minősítése ad számot : „Tanításban úgy mint fegyelemtartásban nagy ügyességet, tanári hivatásában kiváló buzgóságot tanúsított ; tapintatos bánásmódjával magának a tanulók szeretetét és tiszteletét megnyerte . . . politikai nézeteire nézve szabadelvű, társadalmi tekintetben köztiszteletben áll“. (Az özvegy birtokában levő eredeti után.) E hivatalos dicséretből áradó szokatlan melegség kétségtelenül tanúsítja, hogy Rombauer kiváló egyéniségét már a selmeczbányai iskolán felismerték és méltányolták. E méltánylás kifejezést nyert abban is, hogy az országos középiskolai tanáregyesület 1884-ben alakúit selmeczbányai köre öt választotta jegyzőjének. Választásuk nem esett érdemtelenre; az élénk munkásságu körnek egyik legagilisabb tagja, lehet mondani lelke, az ifjú jegyző volt. A kör dec. 6-iki gyűlésén indítványozta, hogy tegye a kör megbeszélés tárgyává, mely helyesírási szabályok szolgáljanak zsinórmértékül a német oktatásnál s hogy a dolgozatok góth vagy latin betűkkel irassanak-e; majd a jan. 6-iki gyűlésen Frick és Richter „Lehrproben u. Lehrgänge aus der Praxis der Gymnasien u. Realschulen“ c. művét ismertette.

A selmeczbányai tanári kör megalakulásának évébe esik Rombauer első önálló pedagógiai dolgozatának megjelenése is az odavaló gymnasium Értesítőjében a következő címmel : „A gymnasiumi tanterv reformjának kérdéséhez“. Életpályáján több ízben lesz még alkalma tanterv-reformok- hoz hozzászólni s a középiskola feladatáról elmélkedni ; nem egy az eszmék közül, melyeket e nemű fejtegetéseiben hirdet, mint paedagogiai hitvallásának alapelvei, már az első erőpróbán feltalálhatok. Jellemző már erre a munkájára az a túlságosan magas eszményi álláspont, melyről a könnyen