V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1912
I. Adatok az 1912-13. tanév történetéhez
24 Az 1905—6. tanévben, mikor a most érettségizettek az első osztályba jártak, az első A és B osztálynak összesen 113 tanulója volt, ezek közül huszonketten végezték ezen intézeten tanulmányaikat, tehát 19.46%. Az elmúlt tanévben iskolánk két kiérdemesült tanárát, dr. Mangold Lajost és dr. Prém Józsefet szólította el körünkből a kérlelhetetlen halál. Dr. Mangold Lajos 1912. évi július hó 8-án, Reichen- hallban balt meg, hol mindinkább súlyosbodó szívbaja számára keresett enyhülést. Pozsonyban, a Szent András temetőben helyezték övéi örök nyugalomra. Miután haláláról csak temetése napján értesültünk, tanártársai közül senki el nem kísérte utolsó útján, de távirati kérelmünkre Bittera Károly, a pozsonyi állami főreáliskola igazgatója képviselte intézetünk tanár-testületét a temetésen és letette koszorúnkat a kedves kartárs koporsójára. 1906—7. tanévi értesítőnkben, nyugalomba vonó lása alkalmából, közöltük volt értesítőnkben dr. Mangold Lajos rövid életrajzát, most gazdag irodalmi munkásságának bibliográfiájával egészítjük azt ki. Mangold Lajos maradandó emléket emelt önmagának, e valóban bámulatosan gazdag munkásságával, s a nagy bibliográfusról való legméltóbb megemlékezésünk az ő munkásságának bibliográfiája. 1912 október hó 10-én ismét halottunk volt; dr. Prém Józsefet, ki alig egy évvel előbb lépett végleges nyugalomba, súlyos szenvedéstől váltotta meg a halál. Október hó 13-án a székesfőváros által a kerepesi temetőben rendelkezésre bocsátott díszsírhelyen helyeztük el örök nyugalomra. Az intézet igazgatóján kívül a Petőfi-társaság és az Újságírók Szövetkezetének megbízottai búcsúztatták az elköltözöttet, s tették le a kartársak és munkatársak koszorúját az új sírdombra. Elköltözött kartársunk egyéniségének jellemzésére talán még korai az idő. Jellemében sok ellentmondó vonás volt, melyek magyarázatát nagyrészt messze visszanyúló betegségében kell keresnünk. Értesítőnkben róla való megemlé-