V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1911
Afrika utolsó független állama
4 és kutatásai óta foglalkozik a nagy európai államok gyarmatpolitikája behatóbban Afrikával. A kutatót, a tudományos utazót nyomban követi a gyarmatalapitó t'elepitvényes és vele együtt az őt oltalmazó államhatalom. Gyarmatbirtokok alakultak, határokat vontak, gyarmatkonferenciákon körlilvonalozták az u. n. „érdekszférákat“', szóval megteremtették a modern Afrika politikai térképét. Pedig voltak itt bennszülöttek államai, habár Egyptom és Abesszínia kivételével a fekete kontinensen nem tudunk oly nagy és müveit országokról, népekről, mint amilyenek voltak Közép- és Dél- Amerikában, Mexikóban és Peruban, avagy Kelet-Ázsiában. Afrika néger államai csak kezdetleges szerkezetűek voltak, a Gzad-tó körüli arabs államalkotások pedig tisztán zsarnok uralmi jelleggel bírtak. A benszülött országoknak legnagyobb része csak rövid életű lehetett, egy-egy hatalmasabb törzsfőnök alkotása, mely halálával el is enyészett. A kontinens belsejében azonban valódi államok nem voltak, a Szahara rabló törzsei, a nomád hottentották és a Kongo medencéjében királyoknak („king“) nevezett apró törzsfőnökök vezetése alatt álló népek csaknem egyenlően primitiv testületi szervezetben éltek. Afrikai bensziilött államok keletkezésére legnagyobb befolyással az arabok voltak. Ezek a X. század óta csodálatos gyorsasággal nyomultak előre. Az izlám vallás gyorsan hódított a néger és berber népek között, az arabs kereskedő és egyúttal hóditó miveltségével és életfelfogásával, mely nem, igen ütött el Afrika népeinek kultúrájától, könnyen vívhatta ki magának a benszülött bizalmát is. Afrika északi részében hatalmas mohamedán államok keletkeztek; igaz, hogy erre még egyéb körülmények is folytak be a hódítás müvére és lassú visszafejlődésére, de a mai Marokko mégis csak közel ezer esztendő óta maradt az izlám nyugati végvára. Arabs jelleggel és arabs műveltséggel bírtak ama nagy kiterjedésű belső afrikai benszülött államok a Czad-tó körül, melyek ma már valamennyien a francia és angol érdekszférába kerültek. Mások ismét csak mint arabs kereskedelmi központok, nem annyira területi nagyságuk, hanem saját fontosságuk által lettek híresekké, ilyen Zanzi-