V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1911
Afrika utolsó független állama
Ili másutánja bámulatba ejti az utazót, a ki türelmetlenül nógatja öszvérét előre, hogy minél gyorsabban menekülhessen a Szamhára tikkasztó légköréből a feléje integető vadregényes völgyek párákban dús, hűvös oldalára és élvezhesse eme alpesi vidék tropikus éghajlat gazdagságának minden bübáját.“ A tropikus égalj és időjárás 1800 m. magasságig terjed eme völgykatlanokban. A Kola („forró vidék“) regiója ez. Itt átlag 20° C a hőmérséklet, erre az erdőt a boabab terebélyes lombozata, a tamarindok, a sötét szikomouk és a gigantikus olajfák alkotják. Közbe kövér legelők és. ezerféle illatos virágoktól ellepett sziklahomlokzatok váltakoznak. A kisebb medencék és folyammedrek langymeleg vizében fet- reng a bivaly és gyakori a víziló; ide jár itatóra a nyúlánk gazella, itt leskelödik rája a bozótban és sürü nádasban az oroszlán és a párduc. Neumann Oszkár, ki sokat utazott déli Abesszíniában, az Omo folyó völgyében és 1899—1900-ig áthatolt a Fehér-Nilusig, azt mondja, hogy sehol nem látott annyi vízilovat, mint itt egy helyen; a partok mentén egy órajárásnyira sok száz ilyen vastagbőrűt látott, a melyek vagy csak fejükkel látszottak ki a vízből, vagy pedig a folyó közepén húzódó kőzátonyon sütkéreztek a napon. Dr. Brehm, a ki mint puskás ember, főleg a vadászat kedvéért járta be ezt a vidéket, igen vonzóan írja le „Ergebnisse meiner Reise nach Habesch“ című müvében a Kola állat- és növényvilágát. Ó, aki álandó tanyáját, ahonnan vadászútjaira elindult, a Menza bejárójánál, Begosz nevű tartomány délkeleti szélén ütötte fel, azt írja, hogy: Az Afrikai-Svajc eme részében legszebb alkotású völgy a „Menza-ghorja.“ Mindenütt ott, ahol nem függőleges vagy áthajló a sziklafal, a lankást pazar növényzet borítja, még olyan helyen is, ahol a növény elég keservesen tengődik csak. Van sok olyan fa, mely emeletnyi magasságú sziklatetön sarjadzik, de mivel eme tetőn elég táplálékot nem talál, hosszú gyökeret ereszt a kövértalajú és nedves völgybe. Leereszkedése közben a gyökér belekapaszkodik a sziklába, majd társaival összefonódva, velők valóságos élő hálót alkot, melyből újabb és