V. kerületi magy. kir. állami Bólyai főreáliskola, Budapest, 1911
Afrika utolsó független állama
12 vaskezü, minden félmüveltsége melleit is elég intelligens katona vakmerőén emeli ki hazáját a feledés félhomályából és újból állítja be a nemzetközi politikai élet vakító fényébe. Otthon embereivel, ellenségeivel szemben könyörtelen a végtelenségig; nem egyszer állatias kegyetlenséggel kényszeríti a földig lealázott dőlyfős rasszokat felsőbbségének elismerésére. A külfölddel szemben ügyes magatartásával képes volt az államalkotó és szervező tehetség színében feltűnni. Székvárosát Gondarból, az ősi fővárosból áttette Magdala-ba. Ezt a várost ő alapította; a hely kiválasztása erős stratégiai érzékre engedett következtetni. Valóságos, sziklafészek volt Magdala, méltó székhelye az abessziniai sasnak. Vasakarata, de szenvedélyei is törvényekké lettek, de velők megteremtette az újkori egységes Abesszíniát és kitünően szervezte az évszázadokon át tönkre silányitott országot. Határozottan tehetséges ember volt, aki egyaránt értett a katonai ügyekhez és az igaz, csak kezdetleges közigazgatás minden ágához. Eleintén szívesen látta az európai kultúra befolyását, európai emberek letelepedését, tanult tőlük, hasznukat vette, sőt udvaránál is alkalmazta. Mikor azután uralma teljesen megszilárdult, ellenségei mindenütt lealázva, vagy pedig megsemmisülve, akkor teljesen megváltozott a magatartása még az idegenekkel szemben is: erőt vett rajta a cézári téboly. Vad szenvedélye határt nem ismert, oktalan módon zaklatta, üldözte a békés kereskedőt és a külföld képviselőit. Dölyfösségében szembe- szállott egész Európával. Anglia követét, Cameront, a francia Bardelt, sok hittérítőt láncokba veretett és börtönbe vetette őket. Erre Anglia sir Róbert Napier vezérlete alatt hadsereget küldött ellene. A kombinált angol-indiai 16000 emberből álló hadtest óriási nehézségek között nyomult az alpesi ország Komayli-szorosán át Senafe irányában hasadé- kain és platóin át Abesszínia akkori fővárosa, Magdala felé, melyet a negus hősiesen védelmezett. Azonban minden vitézsége kárba veszett és Theodorosz, minden oldalról körülzárva, a menekülésnek reménysége hiányában, felgyújtotta fellegvárát és a füstölgő romok közepette egy pisztolylövéssel vetett véget izgalmakban gazdag, kalandos életének. Sir