VIII. kerületi községi főreáliskola, Budapest, 1915
I. Adatok az intézet történetéhez
36 hósapkákat, trikó alsóruhákat, csuklyó- és térdvédőket s harisnyákat juttattak és vitézeink karácsonyához 239 K 38 fillér készpénzzel, több kgr. kockacukorral, csokoládéval s kb. 2000 cigarettával járultak. A bélyeggytijtés eredménye 1190 drb.; végül a hadsereg részére mint az intézetben rendezett gyűjtés eredménye mintegy 6 métermázsa réz, ón, ólom, aluminium, töltény és töltényhüvely szállíttatott. Társadalmi akciókat az intézet ifjúsága nem fejtett ki. Hangversenyt megfelelő nagyságú helyiség hiányában nem rendezhettünk, a cserkészintézmény megalkotása pedig az intézetben még a jövő feladatai közé tartozik. A tanári kar nem feledhette el, hogy jobb tanulóink javarésze saját művelése mellett mások tanításával is kénytelen foglalkozni, a külső tevékenység tehát leginkább azokra az elemekre hárulna, amelyek rendes kötelmeiknek is nehezebben bírnak megfelelni. Attól kellett tartani, hogy a külső tevékenység akárhány tanulót elvon a tanulás munkájától, annál is inkább, mivel a szülői felügyelet és házi fegyelem az atya bevonulása miatt igen sok családban megcsappant. A nagy idők sok tekintetben igazolták azt a gondolatot, hogy minden kor a saját képére formálja iskoláit: a háború az ifjúság lelkére sok tekintetben üdvös hatást gyakorolt: míg előbb napirenden volt, hogy a haza, a nemzet, az Isten, a vallás, az erkölcs és hasonló dolgok emlegetését a felsőbb osztályok növendékeinek egy része gúnyos és kicsinylő mosolygással kisérte: ma az ifjúság általán érzi a nagy eszmények fontosságát és újra hisz az elődök nemes ideáljaiban; — másfelől azonban kétségtelen, hogy a tanulásban sokan hanyatlottak és az iskolakeríilők száma jelentékenyen fölszaporodott. A felsőbb osztályok ifjúságának munkájára igen zavaró hatásai volt az a körülmény is, hogy többen a katonai szemlék, majd a bevonulás előtt állottak és különféle okiratokat kellett szorgalmazniok. Ily körülmények között a tanári kar kétszeresen szükségesnek tartotta a szülékkel való gyakoribb érintkezést; a szüléket gyakran magunk kérettük be az intézetbe, hogy a teendőket velük meghányhassuk és a fölmerült bajok okait lehetőleg megszüntessük; és különös figyelemmel voltunk ama növendékek iránt, akiknek apját és gondviselőjét a hadviselés a távolban tartotta. Iskolai egyesületeink az 1914/15. isk. évben csaknem teljességgel szüneteltek. Az önképzőkörnek csakis zenekara működött, a gyorsíró egyesület, hasonlókép vezető hiányban, még csak részben sem folytathatta működését. Az 1915/16. isk. évben, a viszonyok jobbra fordultával, legalább az önképző-kör ismét minden irányban folytatta félbeszakadt'munkásságát és egyebek között számos háborús előadást rendezett.
