VIII. kerületi községi főreáliskola, Budapest, 1913
dr. Thienemann Tivadar: A szent-galleni Margit-legenda
A szení-galieni Margií-legenda A szent-galleni kolostori könyvtárnak „Cod. germ. 603“ jelzésű kézirata a 369a—441b lapokon B. Margit legendás élettörténetét tartalmazza.1) E gonddal írott, a XIV. század végéről való papirkódex csak másolata egy elveszett, régibb és eredetibb kéziratnak, melynek szövegét még több, a szent-gallenivel azonos tartalmú kódex is megőrizte. Mind e többé-kevésbbé csonka rokonszövegek közül a szent-galleni áll legközelebb az eredetihez; a Margit-legendát is a szent-gallenin kívül még csak egy, ma az überlingi városi könyvtárban lévő „Cod. germ. 22“ jelzésű XV. századi másolat tartalmazza. E kéziratok eredetije a XIV. század második felében keletkezett Töss-ben, a Winterthurtól délre fekvő domonkos apácakolostorban és legnagyobb részében a tössi kolostor egy írói készséggel megáldott nővérének, Elsbet Sfagelnek munkája.2) Stagel nővér elbeszéli benne a tössi kolostor kegyelt emlékű nővéreinek lemondásokból és önmegalázásokból fűződő élettörténetét. Az önsanyargatások közt kimúló hősnőiben Krisztus urunk megdicsőült jegyeseit ünnepli, kiknek szive kigyulladt a mennyei jegyes szerelmében és akiknek rajongó lelke önkínzó tisztulás által elkülönülve minden földi kívánságtól gyönyörrel egyesül a mennyei szerelmessel. E minden egyes életrajzban kifejezett alapfelfogás által Elsbet Stagel tanítványúl szegődött a német misztika legköltőibb hirdetőjéhez, Heinrich Susohoz, és legendáskönyve egyike lett a misztikus vallásosság legértékesebb forrásainak.3) B. Margit élettörténetét, mely a kézirat1) V. ö. Verzeichniss der Handschriften der Stiftsbibliothek von St. Gallen. Halle, 1875. 194. 1. Említi már Potthast: Wegweiser p. 680, Suppl. p. 142. -— 1845-ben e Margit-életet lemásolta L. Brandsetter, másolatát a bécsi cs- udvari levéltár őrzi; v. ö. Könyvszemle 1885, 217. 1. (Csontosi János). 2) Kiadta Férd. Vetter: Das Leben der Schwestern zu Töß von Elsbet Stagel (Deutsche Texte des Mittelalters. B. VI) Berlin, 1906. A Margit-legendát említi Bleyer Jakab, Századok, 1906., 40 1. 3) V. ö. Ernst Schiller: Das mystische Leben der Ordensschwestern zu Töß bei Winterthur, Zürich 1903. (Berni diss. 1903).
