Református fögimnázium, Budapest, 1915
Baksay Sándor
4 Ragaszkodott a régihez erős, szívós kitartással. Ez magyarázza azt, hogy nem érthettünk vele egyet egy és más paedagogiai kérdésben, bár szívesen hallgattuk e részben is eredeti okadatolásait, fejtegetéseit. De viszont ezért maradt benne annyi' bibliai erő, annyi zsoltáros zománc. Oly időkben, amikor ezek kiveszni látszottak a magyar népből. Ezért szerette úgy bölcsőjét, Baranyát, s hosszú 50 esztendőt kellett eltöltennie a Kis Kunságban, hogy vitássá legyen, melyiket szereti jobban. Innen az ő szerelme anyaszentegyházához s annak veteményes kertjeihez. Ez a szeretet a legősibb, isteni forrásból táplálkozott, s azért tudott türelmes lenni, sőt nagylelkű a nagy pásztor más akolban élő nyájához is. Ha ez maradiság, hát legyen. Mi ajánljuk nektek, budapesti diákok, ezt a tiszteletreméltó maradiságot. Ezért ragaszkodott úgy családjához, sőt az egész Baksay- nemzetséghez, féltőn őrizve azok hagyományait, szokásait, erkölcseit. De, hogy ezt bővebben megtapasztalhassátok, ajánljuk azt is, hogy kis könyvtáratokba — ha van, selejtezzétek ki, ha nincs, hát kezdjétek el ■— a biblia és a zsoltáros könyv mellé szerezzétek be Arany műveit és aztán Baksay elbeszéléseit: a Gyalogösvényt, a Szederindákat, s mindenekfölött a Dámát, hogy legyetek tanúi annak a megrázó jelenetnek, amely Mohácsnál zajlott le a pécsi diákok tragikus részvételével, hogy tanuljatok meg égy kemény leckét a magyar történelemből, úgy, amint ezt a nagy tanítómester tárja elétek világosan, alaposan, bölcsen. Ha eközben lelketek belekerül e véres veszedelem forgatagába az ő kalauzolása mellett, s együtt zokogtok fel vele, az sem lesz baj. Engedjétek átviharzani szíveteken e nagy eseményt, edződni, tisztulni fogtok. Olvassátok el többször is az ő elbeszéléseit, hadd szívja be lelketek az evangéliummal együtt a honi levegőt. A sok ragály ellen, ami lelketeket s nyelveteket fenyegeti, nagyszerű oltóanyag lesz a Károlyi Gáspár, az Arany és Baksay nyelvezete, s az, amit ők tolmácsolnak az égi és a földi hazáról s kötelességeitekről. Ti pedig, örökösei a Baksay irodalmi hagyatékának! ne késsetek kiadni Sión pásztorai, tanítói .és doktprai, Sión őrállói, kurátorai és presbyterei számára, minél előbb kiadni az ő pásztori beszédeit; hogy legyen még drágább és gazdagabb lelkűnkben
