Református fögimnázium, Budapest, 1915

IV. A főgimnáziumban tanított tantárgyak rendszeres sorozata

39

rek. Tizedesszámok. A tisztán képzetes és összetett számokkal való műveletek. Logarithmus. Egyenletek logarithmussal. A számtani és a véges mértani sor. A mértanból: A kör és a körre vonatkozó számítások; szögmértan és háromszögtan. írásbeli dolgozatok K. k.: Fr. Kiss K.: »Mértan« 2. kiadás és »Algebra« 3. kiadás [Hetenként 4 órán.) Tanította Ábrahám István.

Természetrajz. Chemia és mineralógia. Kristálytan. Az ásványok fizikai tulajdonságai. Vegytani alapelvek. A fontosabb elemek és vegyületek ismertetése, s fontosabb részletek a chemiai technológia köréből. Néhány egyszerűbb stoechiometriai feladat megoldása. Szerves vegyületek. K. k.: Reichenhaller K. »Chemia és mineralógia.« (Hetenként 3 órán.) Tanította Török Tivadar.

Görögpótló rajz. Testcsoportok, reliefek, edények és egyszerűbb használati tárgyak gipszmunkákról és természetről. Középkori műalkotások ismertetése. (Heti 2 órán.) Tanította Szeke- í es Albert. i

Ének. Mint az ötödik osztályban. (Hetenként 1 órán.) Tanította Krausz Gusztáv.

Torna. Mint az ötödik osztályban, különös tekintettel a már előbbi osztályban felsorolt gyakorlatok szabatosabb kivitelére, valamint gyutacs-töltényekkel az egyes céllövő-gyakorlatokon minden helyzetben való verseny-céllövésekre. Az ifjúságnak katonai szolgálatra való előkészítése szempontjából több katonai kirándulás rendeztetett a Nagyrákosra, Lágymányosra, Cséri-telepre. Az ath- letikai gyakorlatokra már több idő és gond fordittatik. Versenyekre való készülődés. A kitartó lassú futás 8—10 percig tart. Rövid síkfutást az Ifjúsági Sportclub tagjai szorgalmasan gyakorolják. Úszás, korcsolyázás, szánkázás stb. napirenden. (Hetenként 2 órában.) Tanította Halász Zsiga.

Az összes órák száma 25.

VII. osztály.

Osztályfőnök Ábrahám István.

Vallástan. Hit- és erkölcstan. A kézikönyvet írta: Szőts Farkas. (Hetenként 1, a második félévben 2 órán.) Minden második vasárnap bibliai magyarázat. Tanította Csűrös István.

Magyar irodalom. A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig, tekintettel a művelődés fejlődésére és az íróknak szemelvényeken alapuló fejtegetésére (magyar filológiai szemléltetésekkel). Olvasták a tárgyalt írók kiválóbb műveit, köztük részletet a Katalin- és Margit-legendából, Gyöngyösi egyik eposzát, a kuruc költészetből, Mikes leveleit, Kazinczy Pályám emlékezetét és Katona Bánk báryát, a tárgyalt korokra és írókra vonatkozó tanulmányokat. Költemények: Balassi: