Református fögimnázium, Budapest, 1912
IV. A főgimnáziumban tanított tantárgyak rendszeres sorozata
79 szabály és százalékszámítás. A százalékszámítás alkalmazásai. Havonként iskolai írásbeli dolgozat. K. k.: Fr. Kiss K. „Számtan“-a. 3. kiadás. (Hetenként 4 órán.) Tanította az A)-ban Böhm Gyula, a fí)-ben Fr. Kiss Károly. Rajzoló mértan. Stereometriai elemek. A sík. Az egyenesek és a síkok abszolút és relatív fekvése; lapszög és testszög. A legfontosabb testek, ú. m. a hasáb, gúla, szabályos testek, henger, kúp és gömb tulajdonságai s hálózata. A testek összeillősége, sym- metriája s hasonlósága. A testek felszínének és térfogatának meghatározása, számos gyakorlati példával. Az ismertetett testek készítése kéregpapirosból. Sík-idomok, testek és test-combinatiók parallel perspektiv rajzolása testmintákról. Tankönyv: Horti Henrik: ,Rajzoló stereometria.“ (Hetenként 3 órán.) Tanította az A)-ban. Böhm Gyula, a ß)-ben Szekeres Albert. Szépírás. A magyar és német szépírás és a magyar folyóírás. (Hetenként 1 órán.) Tanította Samu János. Ének. A hangjegyírás és olvasás ritmikai és hangközi elemezésének folytonos gyakorlása mellett, ismétlés után a hangnemismeretek kibővítése, H-dur és Des-durral. A hangközök a 2-odtól a 10-edig. Az I. osztban tanult durhangnemek molljai, vagyis 4 kereszt és a 4 b-hangnem alharmad szerinti mollhangnemei és pedig az „összhangzatos“ moll-skálák ismertetése és gyakorlati éneklése. A 6/s taktus és ennek alkalmazása a hármas hangzat gyakorlatoknál. A Határozó: I. uralgó Y. és aluralgó IY. hármas hangzat ismertetése és gyakorlati éneklése ötöd, nyolcad és harmad helyzetben.A dur-skála jellegzetes hárm. hangzatainak ismertetése: kemény, lágy és szűkített hármas hangzat és a fok ismertetése, melyeken előfordulnak. A hangjegyértékek és szünjelek a 16-odig. Hangképző, hallást és ütemérzéket fejlesztő gyakorlatok, különösen tekintettel a félhang és egészhangemelkedés megkülönböztetésére, a fenti skálák és hármashangzatok eltalálására. Kétszólamú énekgyakorlatok Sopran-Alt hangon. 10 kétszólamú dalt tanultak a dalgyűjtemény Il-ik füzetéből. Az egyházi énekek közül énekelték a következőket: Zsoltárok: V., XXIII., XXX., XXXIII., LXYI. és LXXXI. Dicséretek: 2., 5., 37., 63., 74. és 75. sz. Yilági énekeket az Erődi „Ezüst hárfa“ n-ik kötetéből tanultak, és pedig népdalt, műdalt. és klasszikus éneket két-szólamban. Az egyházi énekeket kezdetben harmoniumkiséret mellett, majd minden kiséret nélkül együttesen és solóban is, zenei taktus-beosztással énekelték. Számos
