Református fögimnázium, Budapest, 1912

XIV. Az internátus

162

nem annyira azért, hogy több növendéket vegyünk fel, hanem az egyes helyiségek, főkép a betegszoba célszerűbb elhelyezéséért.

Erős a reményünk, hogy az egyház által most megkezdett' törekvéseknek eredményeképen nemsokára elkészülhet az interná- tusnak külön e célra épülő modern helyisége.

Felvétel, a növendékek eloszlása.

Ez iskolai évben, minthogy a múlt évi 34 tanuló szűkösen fért el, csak 32 növendéket vettünk fel. A jelentkezők nagy részét kénytelenek voltunk elutasítani. Érdekes jelenség, hogy intézetünket, noha sehol nem hirdetjük, mindezideig az iskolai értesítőben is csak rövidebb, alig pár sor közlés jelent meg róla, mily sokan, s az ország majdnem minden részéből felkeresik. A jelentkezők majdnem kivétel nélkül a növendékeink ismeretsége után szereznek tudomást és ajánlást az internátusról. Minden reklámnál és hirdetésnél többet ér ez a terjesztés s bizonysága az intézet jó hírnevének. Növendékeink közül budapesti 7, Pest megyéből 4, Bihar megyéből 4, Borsodból 2, Szabolcsból 2, Komáromból 2, Somogy- ból 2, Hajdú megyéből 2, Baranya, Szatmár, Háromszék, Brassó, Veszprém, Szepes és Szerém megyéből 1 — 1. Mint ebből látható, internátusunkban az ország minden vidéke képviselve van. Növendékeink szülei majdnem kivétel nélkül nagybirtokosok, vallásra nézve tanulóink, 4 kivételével, protestánsok, jórészt reformátusok.

A tanulás menete és eredménye.

Szept. 7-én az iskolai megnyitó ünnepéllyel megkezdett tanítás minden nagyobb megszakítás és rázkódás nélkül folyt egészen az év végéig. Kisebb megszakítás és zavar a járványos betegség miatt történt kitiltás esetében volt, ez alkalommal 8 tanítási napot mulasztottunk. A vezető tanár a nevelőkkel egyetemben mindent elkövetett, hogy a növendékek iskolai tanulmányaikban a követelményeknek minél jobban megfeleljenek. Még ez esztendőben is elég sokan voltak, akik csak a folytonos intésre és buzdításra, sokszor büntetésre végezték kellő eredménnyel munkájokat. Mindent elkövettünk, hogy a növendékekben a kötelességérzetet felkeltsük s azt erősítsük. A folytonos buzdításnak eredménye meg is látszott ifjaink előmenetelén, az évvégi osztályozás alkalmával egészen kielégítő eredményt értünk el, növendékeink között volt 1 tiszta jeles, Tárczy Árpád Vili. oszt. tan. és 4 jeles rendű, akik-