Református fögimnázium, Budapest, 1912
VI. Testi nevelés
103 l/I. Testi nevelés. A jelen fanévben is örömmel mondhatjuk el, hogy munkánk megfelelő eredményekkel járt, mert úgy a tornában — különösen a svéd tornagyakorlatok végzésében — mint az athletikai, úszási, vívási, céllövési és más többféle téli sporlokban és játékokban, kirándulásokban tanulóink mindannyiszor tanujelét adták annak, hogy nemcsak tudatában vannak testi nevelésük feltétlen szükségességének, nemcsak érzik azt, hogy az erős szellemi munka rugóit csak úgy tarthatják épen, ha testük fejlesztésében is párhuzamosan haladnak, mert nyilvánvaló, hogy az egészséges irányú mértékkel űzött tornázás és sport nemcsak testi, hanem lelki és kedélyi frissülést is okoz. Már pedig a mi célunk az, hogy ne csak testileg, hanem lelkileg is erősekké, önérzetesekké, bátrakká neveljük fiainkat. Ezt pedig csak úgy érthetjük el, ha a rend és fegyelem iránt való érzéket beléjük oltjuk és e tekintetben katonásan neveljük őket, mert a gyermek önfegyelmezése és a gyakorlatok pontos végzése iránt való készsége csak így ébredhet fel; csak így érhetjük el azt, amit a haza s az emberiség megkövetel tőlünk. Mi lehetőség szerint minden tanulónktól, megköveteljük, hogy tornásszék, hiszen kisebb testi hibával és gyöngeséggel bátran lehet tornászni; mi a tornászás alól való felmentést minél ritkábbá akarjuk tenni, mert ma, amidőn a svéd tornarendszer dominál, minden testi hibában szenvedő megtalálhatja a maga gyakorlatát. A tornamentesek száma nincs egészen 4°/o. Van olyan osztályunk, ahol alig van tornamenles. Akadályozó körülmények azonban itt is vannak. Amiatt ugyanis, hogy a VII. osztálybeliek közül nehányan a főváros körüli vidéken laknak, a hetenként egyszer tartott délutáni tornaórákon nem jelenhetnek meg. Bizony néha a tanulók testi fejlődésének vannak olyan akadályai is, amelyek a családok gazdasági viszonyaira vezethetők vissza.
