Dr. Málnai Mihályné-féle felső leányiskola, Budapest, 1918-1919

I. Iskolánk múltja - II. Iskolánk az 1918-19. és 1919-20. iskolai évben

4

Iskolánk a bolsevizmus viharát is szilárdan kiállotta, a felforgató tanok nem tudtak erőt venni növendékeink lelkén. A tanulókon a züllésnek semmi nyoma nem látszott. Ellenkezőleg a komoly idők alatt ők is megkomolyodtak, belátták, hogy az élet nem tréfa és hogy nekik is komolyan dolgozniok kell. A tanulók viselete, szorgalma kifogástalan maradt, az előmenetelt csak a sok kényszerszünet és a tanárok gyakori változása akadályozta. E jó eredmény egyrészt annak köszönhető, hogy a tanulók oly családokból származtak, hova a bolsevizmus ragálya nem terjedt el és ahol csak jó példát láthattak, továbbá, hogy a tanári kar sem tántorodott meg a maszlagtól és hiven teljesítette kötelezettségét. Agitáló előadást a proletárdiktatúra egy kiküldöttje tartott ugyan, de ez teljesen hatástalan pattogzott le a növendékek leikéről. A népbiztosság nem bizott meg az iskola régi igazgatójában, azért őt május 16-án 91280/919. sz. rendelettel elmozdította, de miután utódja nem jelentkezett az iskola átvételére, helyén maradt és a tanév végéig vezette az intézetet. A tanári kar a tanév végén a szokott módon megejtette a tanulók osztályzatát és azt az anyakönyvekbe bevezette, úgy hogy a rend helyre állta után a bizonyítványokat akadály nélkül lehetett kiállítani. Szerencsére az iskola épülete és berendezése sem a proletárdiktatúra, sem a román megszállás alatt kárt nem szenvedett, úgy, hogy a jelen iskolaévet szeptember 1-én zavar nélkül meg lehetett kezdeni. Az iskolai év pontosan szeptember 1-én kezdődött és a tanítás benne karácsonyig szakadatlan folyt, sajnos január és februárban a spanyol járvány miatt szünetelt az iskola is, igy dacára, hogy csak pár napi szénszünetünk volt, mégis 6 hetet vesztettünk a szorgalmi időből. A tanári kar buzgósága folytán azonban minden osztályban sikerült az előirt tananyagot befejeznünk. A f. iskolai évben az intézet tanári kara két fiatal tanerővel Kossányi Edittel és dr. Veszprémi Etelkával gyarapodott, kik fiatalos hévvel láttak munkásságukhoz és kiknek tevékenysége határozott nyereség iskolánk számára

Felettes hatóságaink állandóan figyelemmel kisérték iskolánk működését. Dr. Pintér Jenő kir. főigazgató ur kétszer tisztelte meg az intézetet látogatásával március 16-án és május 7-ikén, a szakfelügyelő urak pedig sűrűén látogattak el, különösen mikor a szénszünet miatt sok iskola zárva volt. E helyen is köszönetét mondok nekik a sok hasznos tanácsért, bölcs irányításért, mellyel iskolánk munkásságát előmozdították.

Nem mulaszthatom el kiemelni, hogy ifjúságunk a jótékonyság terén is kivette a maga részét, május 13-án előadást rendezett a Zene- akadémia kis termében, mely több mint 4000 K-t jövedelmezett jótékony célra, az összeget a szibériai hadifoglyok és a szegény gyermekek nyaraltatása céljaira osztottuk el.

Nem oly kedvező az eredmény az Intézet könyv- és szertáraira vonatkozólag. A háború alatt és után való drágaság miatt és a külföldről való behozatal szünetelése miatt ezeket alig lehet gyarapítani, úgy hogy e téren nagy hiányok pótlása válik majd szükségessé, mihelyt a viszonyok ezt lehetővé teszik.