Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1917
Dr. Pruzsinszky János: Iskola és egészségügy
4 dolgozó iskola műhelyéből, amely nemzeti, állampolgári és emberi kötelességnek ismerteti meg a következő nemzedékekkel a mások életének és egészségének hathatós és tevékeny védelmét. És minél több lesz a maga és mások egészségével törődő és.arra gondosan s tervszerűen ügyelő egyes ember, annál több lesz az egészséges család és annál egészségesebb, erősebb, népesebb lesz maga a nemzet. Ha minden egyes iskola a reábizott gyermekeket és ifjakat az egészséges életre való nevelés jótéteményében részesíti, szinte természetszerűleg fog kifejlődni a tanuló-növendékekben a maguk és mások egészségével való törődés kötelességének érzete. Olvasván gróf Apponyi Albert körrendeletét, önkéntelenül eszünkbe jut a nagy és művelt Németországban újabban hangoztatott kijelentés : Gesundheit ist Pflicht, az egészség kötelesség. Az első hallásra szinte paradoxonnak hangzik ez a kissé meglepő katonás jelszó, akárcsak az a hajdanában az éleselméjű Lessing nevéhez fűződő lapidáris megállapítás : Genie ist Fleisz. Az első pillanatra gondolkozóba ejtő két kijelentés értelméről és igazságáról talán lehet vitatkozni, de maga a nagy német nép élő tanú- bizonysága annak az igazságnak, hogy ernyedetlen szorgalom s a kötelességnek mindig lelkiismeretes teljesítése, valamint az iskola és a tudomány követelte tisztaság és erkölcsi tisztesség előbbuúóbb csodákat hoz létre egy nemzet életében. Iskolázott, fegyelmezett, szervezett és minden porcikájaban egészséges nép a hatalmas germán faj népe, amely mindent egybevéve, alles-in allem genommen, lényegesen meghaladja és alaposan felülmúlja a kultúra és civilizáció dolgában szintén magasan álló más európai nemzeteket.. Épen nem véletlen, hogy magában az iskolaügy klasszikus hazájában, a Dichterek és Denkerek országában is elég jókor észrevették, hogy az iskolai eljárás, az úgynevezett Schulbetrieb nem egy tekintetben veszélyekkel is jár a növendékekre nézve. Különösen a legnemesebb érzékszerv, a látást közvetítő szem vallja kárát a túlontúl való megerőltetésnek, továbbá a hátgerincoszlop elferdüléséből és a sok ülés okozta hanyag testtartásból kifolyólag sok gyermeknek testi fejlődésében helyrehozhat lan károk és veszedelmek állanak elő. Egyszerre csak, mintha az egész művelt világ szükségesnek látta volna a tarthatatlan helyzetet,, nemzetközi találkozóra gyűltek össze az egész földgömb minden kulturországából a kiküldöttek és megbízottak: pedagógusok, orvosok, higienikusok és pszichiáterek, először 1904-ben Nürnberg városában, 1907-ben Londonban, 1910-ben Párásban, 1913-ban az amerikai Buffalóban, hogy intő szavukat felemeljék a napról- napra fenyegetőbb veszélyekkel szemben. Csodálatos egyértelműséggel megállapított bajok és nehézségek kerültek szóba azokon az iskolai higiénikus kongresszusokon, melyeknek elhárítása érdekében minden követ meg kellett mozdítani. Lassanként mind mélyebb és mélyebb meggyőződésévé vált a szakembereknek, hogy az egész
