Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1916

† Első Ferencz József

Egy nagy ember és egy nagy király hunyta le szeméi örök álomra 1916 november 21-én. Életéhez s uralkodása kezdeteihez illő, hatalmas és méltó volt az utolsó időszak, az 1914. 1915. és 1916. évek eseménysorozata, s a végső pillanat. Forrongott a világ,, midőn mint tizennyolc éves ifjú egyik trónjára lépett; midőn nyolcvanhat éves aggként elköltözött az élők sorából, az emberiség történelmének egy másik, minde­nek között legnagyobb válságfolyamatát élte. Küzdelmek és szenvedések láncolata volt élete, itt-ott a siker és öröm közbefonódásával; utolsó évei milliók végtelen megpróbál­tatásai és szenvedései közepeit folytak le, mialatt még egyszer átélt mindent. A végső pillanat királyi volt külső­ségeiben : ágyúzergés, világrengés, diadal örömujjongása hangzott egy legfőbb Hadúr halálos ágya körül; meghatóan egyszerű emberi a maga mivoltában : egy munkás, fá­radt, törődött aggastyán az Ürban csendesen elszenderült. Megilletődött a világ mai, megkeményedett nemze­déke s megrendült az apostoli királyával közel ötven éven át belső egyetértésben, kölcsönös bizalomban, egyesült erővel dolgozó magyar nemzet, tudva, hogy két ember­öltő legnagyobb, szinte hasonlíthatatlan történeti egyé­nisége s a magyar nemzetnek egyik legnag3Tobb uralko­dója szállott vele suba. Első Ferencz József király élete művének és világ- történeti hivatásának már a kortársak történeti tudata egy hatalmas, a XIX. század eleji reakcionárius és a XX. század eleji démokratikus irányzat alkotta keretben elhelyezkedő, erélyes jellemű, értékes alapgondolatú és. páratlan sikertől koronázott kettős alkotást jelöl ki: a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom