Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1916

Szijártó Miklós: Hangmérés a háborúban

egyenesek mentén, ilyenkor azonban a szélcsendben való terjedés­től eltérően, a különböző irányokban más és más a terjedés sebes­sége. A hangforrásból kiinduló egyeneseket tehát éppen olyan alapon nevezhetjük hangsugaraknak szél alkalmával is, mint amilyen alapon éltünk ezzel az elnevezéssel szélcsend esetében. Hogy a hang mekkora sebességgel terjed a szélben egyik s másik irány mentén, erről a sebesség-grafikon ad felvilágosítást. Ezt a grafikont úgy készítjük el, hogy az 0 hangforrásból kiindulva (3. ábra) felrajzoljuk a szél irányát és y sebességét ábrázoló 001 távolságot, s e távolságnak 0X végpontja körül olyan kört rajzolunk^ amelynek OtAt sugara egyenlő a hangnak nyugvó levegőben való c sebességével. Az így felrajzolt kör természetesen nem más, mint az a hullámgyűrű, mely megmutatja, hogy az O-ban levő hangforrás hangja 1 mp. alatt mely pontokig jutott el. A hangnak valamely tetszőleges OB irányban való sebességét OB-nek az a darabja adja meg, amelyet a grafikon köre levág az illető irányban megrajzolt OB egyenesből. A grafikon mutatja, hogy a hang sebessége legnagyobb (c -j- y) szél irányában és legkisebb (c — y) szél ellen. Nézzük, mit jelent ez a hangmérés esetében, amidőn a hangforrás az ágyú és amidőn a szélnek y sebessége legfeljebb 15m-t tesz ki. Mivel a hang c se­bessége (szélcsendben!) körülbelül 330 m, szélben az ágyú hangjá­nak legnagyobb és legkisebb sebességét 345 m-nek, illetőleg 315 m-nek vehetjük és így a sebességek különbsége legfeljebb 30 m-t tesz ki, ami a hang c sebességének mintegy része. Ha meggon­doljuk, hogy a legerősebb orkánnak 40 m-es sebessége még mindig messze mögötte áll a hang sebességének, beláthatjuk, hogy a hang­nak szélben való terjedése soha sem mutathat olyan jelenségeket, amilyeneket a 4. és 5. ábrán szemléltettünk a vízhullámok köréből. Nem történhetik meg tehát, hogy az ágyú hangját bizonyos irá­nyokban egyáltalán ne hallhassák, vagy hogy a sík egy részében két ízben is hallják. Végre tartsuk szem előtt, hogy az ágyú hangja szélben is, miként szélcsendben, egyre nagyobbodó körvonalakhoz (hullámgyűrű) jut el, csakhogy most a hullámgyűrű középpontja is távolodik az ágyútól a szél sebességével, a szél irányában. A hul­lámgyűrű sugara t mp alatt ct-re, a hullámgyűrű középpontjának az ágyútól való távolsága pedig, ugyancsak t mp alatt, yt-re növe­kedik. Ezekután ismerjük meg, hogy miként végezhetjük a hang­mérést szélben. A 6. ábra tűntesse fel a viszonyokat. A, BésC pontokon állnak a megfigyelők és P' pontban van az ágyú. Legyen B és A pontok időkülönbsége t mp, C és B pontoké pedig t' mp, továbbá legyen a hang sebessége c, a szélé pedig y. Mindenekelőtt meg kell szerkesztenünk a szélhiperbolát, ami­hez a következő meggondolás vezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom