Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1916
Szijártó Miklós: Hangmérés a háborúban
lő sége ugyancsak d-vel egyenlő. A geometria köréből felsorolt tudnivalók figyelembevételével ráismerünk, hogy ezek a pontok, az ágyú helyével együtt, olyan hiperbolába (a 2. ábrán látható) sorakoznak, amelynek gyújtópontjai : A és B észlelési helyek, s amelynek nagytengelye, az állandó távolság-különbség, ct-xe 1 egyenlő. E hiperbolának tehát bármely pontján álljon is az ágyú, az A és -a B helyen álló megfigyelők minden esetben t másodpercnyi idő- különbséggel hallják meg az ágyú dörrenését. Az ágyú azonban az így meghatározott hiperbolának csak abban az ágában lehet, amely közelebb van ahhoz a megfigyelőhelyhez, jelenleg A-boz, amelyen előbb hallatszott meg az ágyú hangja. Sőt ennek az ágnak is csak a hiperbola AB tengelyének egyik oldalára eső felét kell figyelembe vennünk, mert annyit mindig tudunk, hogy az ellenséges ágyút az AB alapnak, a hiperbola tengelyének melyik oldalán keressük, dé meg fülünkkel is megtudjuk nagyjából ítélni, merről kapjuk a hangot. A 2. ábrán a hiperbolának jelen esetben figyelembe veendő % része vastag, többi része pedig szaggatott vonallal van kirajzolva. Az ágyúnak két helyen való megfigyeléséből kapott t időkülönbséggel annyit elértünk, hogy az ágyút most már nem az egész síkban, hanem ennek csak egy görbe vonalában kell keresnünk. Ha egy harmadik megfigyelő is van, aki meg egy harmadik G ponton észlelve, t' másodperccel később hallja meg az ágyú dörrenését, mint a B ponton álló megfigyelő, akkor e második 2. ábra.
