Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1916
Szijártó Miklós: Hangmérés a háborúban
HANGMÉRÉS A HÁBORÚBAN. Ahogy tudom, már a hadbavonult dr. Zemplén Győző, a kedves •egyéniségű, kiváló tudású műegyetemi tanár, felismerte éleslátásával, hogy miként tehetjük az ellenség ágyúját saját hangjával önmagának árulójává, sőt ez alapon mint megfigyelő tüzérfőhadnagy több esetben meglepő pontossággal határozta meg az ellenséges ágyú helyét az olasz fronton, ahol mindnyájunk igaz fájdalmára és a tudomány mérhetetlen kárára hősi halál vetett véget az idegenben is elismert fiatal tudós sokat ígérő munkás életének. Kegyelettel emlékezem meg róla, hisz gyorsan emelkedő pályájának kezdetén ő is volt intézetünk ösztöndíjas gyakorló tanára. Ami dr. Zemplén Győzőnek a harctéren is fizikai problémákat kutató lelkét megragadta, az ma már a hadseregnek széles alapokon kifejlesztett, értékes intézménye lett. A hadvezetőség úgy Németországban, mint a mi kettős monarchiánkban, nagy gonddal képezte! ki különálló csapatokat a hang utján való felderítésre, az úgynevezett hangmérésre (Schallmessen). Á hangmérésnek az a célja a háborúban, hogy általa a távolban (4—12 km) felállított és fedezékekkel rendszerint jól elrejtett ellenséges ágyú helyét meghatározzuk és ezzel saját tüzérségünknek lehetőleg pontos utasítást adhassunk az ellenséges ágyú be- lövéséhez. A hangmérés eljárása pedig általánosságban véve abban áll, hogy megfigyelők, több, egymástól távolabb fekvő ponton elhelyezkedve, észlelik azt az időpontot, amelyben meghallják valamely távol eső, szemmel nem látható hangforrás hangját, pl. háborúban az ellenséges ágyú dörrenését ; ez időponl okból azután megállapítják, hogy a hangforrás hangja hány másodperccel érkezett később egyik és másik észlelőhelyre. Az így talált időkülönbségekből és az észlelési helyeknek ismeretes egymástól való távolságaiból, az úgynevezett alaptávolságokból (bázisok), térképen való szerkesztéssel megkaphatjuk az illető hangforrásnak, pl. az ellenséges ágyúnak a helyét. A következőkben a hangmérés ismertetésénél csak arra az -egyszerűbb esetre terjeszkedem ki, amidőn a terep , sík felület,