Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1915

Iskolánk és a háború

116 dottak jellemzésére szolgáljon azon közlés, hogy a magaviselet! jegyek az idén a legszigorúbb elbírálás mellett jóval kedvezőbb arányt mutatnak jó és szabályszerű között (jó : 259, szabály- szerű : 28) a múlt évhez képest, amikor bizonyos fokú elnézés mellett is «jó: 241, szabályszerű: 48 volt» az eredmény (nyilvá­nos tanulók száma : 1914/15-ben 284, 1915/16-ban: 287), sőt kedvezőbbet még a háború előtti 1913/14-ikinél is, amikor 284 nyilvános tanuló közül jó volt : 250, szabályszerű : 34. Az intelmeket és buzdításokat növendékeink fogékony lélekkel szívlelték meg s a legnemesebb altruizmusnak és a leg­lelkesebb hazafias készségnek adták állandó tanujeleit, valóságos nemes versengéssel buzgólkodtak minden jótékonysági mozga­lom érdekében, boldogok voltak, ba az igazgató vagy osztályfő részéről ilyen célú megbízásokat kaphattak. Az Önképzőkör március 15-iki és május 1-i ünnepélyén a szavalatok, valamint egyéb dolgozataik is jórészt aktuális vonatkozásúak voltak s a Himnusz és a Szózat elszavalása tán soha nagyobb hatást nem tett, mint épen ebben a rendkívüli korban. A már fönt említett okokból, távoliét és nagyobb elfoglalt­ságnál fogva a szülők látogatása az osztályfőknél és szaktaná­roknál a háború két évében a szokottnál gyérebb volt. A tanári testület azonban változatlanul buzgón gondozta az órákon kívül is a növendéksereget, így az üdülésre szánt óraközi szünetek alatt. Nem egy kis tanítványunk arcán láttuk lebegni az édes apát vagy édes testvért féltő aggódás felhőjét. A háború eseményei és a háború irodalma iránt élénk érdeklő­dést tartott ébren a szülői ház s a megfelelő kapcsolatok és vonat­kozások feltüntetésével az iskola is, azonban sikerült ezt az érdeklő­dést úgy irányítani, hogy megmaradt a helyes mederben. Össze- loglalólag örömmel állapíthatjuk meg, hogy a munkától, a szellemi gyarapodástól értékeket nem vont el a háború, megvoltak az idén is a mi vas akaratú, buzgó növendékeink, akik a rendes munka becsületes végzésén felül a maguk külön «magán szorgalmi­ját a humaniora vagy reália köréből egyaránt végezték. Romboló hatása a jellemekre sem volt ; ellenkezőleg : ifjúságunk érzése mélyült, akarata acélozódott és megható módon nyilvánult tettek­ben is az önzetlenség magasztos erénye. Tanulóink létszáma jelentékeny változást vagy hullámzást nem mutat. A háború előtt, az 1918/14. év végén volt összesen vizsgálatot tett nyilvános és magántanuló : 297, 1914/15 végén : 295, a most lefolyt évben : 297. Máskép áll persze a dolog tanár­jelölteinkkel. A hadbaszólítás feltűnően megapasztotta számukat. Az 1913/14. év végén 30 jelöltje volt az intézetnek, 1914/15-ben ugyanakkor már csak 13-an voltak összesen, az idén pedig év­végére szintén csak 12-en maradtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom