Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1914

A király a gyermekekhez

A KIRÁLY A GYERMEKEKHEZ.

c’Monarchiámkedved gyermekeihez.

Ha most, a sír küszöbén, ily komoly órában, hozzátok fordulok, kedves •gyermekeim, úgy ezt több okból teszem. Mindig örömöm és vigasztalásom voltatok, sőt hosszú életem rossz napjaiban császártok és királytok egyetlen vigasztalása és egyetlen öröme voltatok. A mikor láttalak benneteket, akkor életem árnyékában újra rám ragyogott a napnak éltető sugara. Ti vagytok azok, gyermekeim, akik legközelebb álltok császártok és királytok szívéhez, ti vagytok birodalmam virága, népeim ékessége, jövőjük áldása. De nem csak császártokhoz és királytokhoz, álltok legközelebb, hanem még valakihez, aki előtt a világ leghatalmasabbjai is tehetetlen teremtések, Urunkhoz Istenünkhöz, — a ti szemetekben még ragyog a teremtés reggelének fénye, ti körülietek még a paradicsom és a mennyország tündököl. Isten mindenható, az ö kezében van az összes népek sorsa. Az ö akarata előtt meghajol minden, az ő rendelete szerint haladnak a csillagok és az emberek. Hogy Istennek ez a