Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1914
Pruzsinszky János: Vér és vas éve 1914-1915
18 Mindenki tudja, hogy az aránylag kis Szerbia csupán csak pionirja volt az angol hadiszekérbe fogott Oroszországnak. A világháborúnak legnagyobb csodája volt és lesz mindvégig, hogy derék katonáink Oroszországnak sok millióra rugó hadait eleinte vissza birták tartani, sőt később egyesült erővel vissza is tudták verni. Egy háborús krónikában ezeket az emlékezetes szavakat olvassuk az egész magyar nemzet csodásán nagyszerű felbuzdulásával kapcsolatban: Ezernyi érzés viharzott a lelkekben, de valamennyi között a legintenzívebb volt az a szeretet, mely egy ősz, minden erénnyel ékes fejedelmi férfiú, a magyar király fölkent személye felé fordult, aki súlyos betegség után félbeszakította nyári pihenőjét és a bécsi Burg ódon termeiből irányította a háborús készülődések roppant munkáját. Látta a magyar nemzet tettreképességét, megérezte a forró szeretetet, mely milliók szívéből sugárzott feléje, és ide szeretett volna jönni, hogy maga fejezze ki köszönetét és háláját. De mert orvosai nem engedték meg neki az utazást, elküldötte hozzánk a fiatal trónörököspárt, nem a hivatalos körökhöz, hanem az egész magyar nemzethez, hogy « nevében az egész magyar nemzetnek megköszönje 'páratlanul lelkes hazafiasságát, amely a vészes pillanatokban mindig félre tudta tenni panaszait, és világszerte rettegett magyar vitézségét ősi tűzzel tudta oda sorakoztatni a trón és a haza védelmére». A magyar nemzet e korszakos, nagy, világraszóló háború egész folyamán igazán nagynak bizonyult érzésben, lelkességben, hűségben, önzetlenségben s áldozat- készségben. Maguk a háborús események mindenkinek éber emlékezetében vannak. Vér és vér mindenütt! De már is van és még nagyobb mértékben lesz majd e
