Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1913
Szabó Péter: A negyedik nemzetközi értekezlet a mathematikai oktatásról (Páris, 1914. április 1-4)
10 Itt csak röviden említhetem a nagy gonddal és szabatossággal írott jelentésnek azt a tanulságát, hogy a mérnökök a tudomány haladásához illő mathematikai oktatásban részesülnek az egész világon. Az értekezleten 150 — 160 tag vett részt, képviselve volt a legtöbb európai állam, s Eszakamerika is. Örömmel jegyezhetem fel, hogy evvel az alkalommal Magyarország, nemcsak a résztvevőknek aránylag nagy számával mutatta érdeklődését,* hanem az ott folyt munkából kultur-nemzethez méltó módon vette ki részét. A konferencia, munkája végeztével Bonaparte Boland hercegnek, az aviatika és a földrajzi tudomány ismert pártfogójának, bőkezű vendégszeretetét élvezte, egy esti fogadáson. Április 6-án újra komoly munka: a mathematikai-filozófiai kongresszus kezdődött, ahol az előadások egész sora foglalkozott a mathematika alapvető fogalmaival, mint: tér, idő, végtelen. Ezek valamennyien tanlságosok voltak a középiskolai tanár szempontjából is, de kivált két előadás adott alkalmat arra, hogy a mathematikai oktatás kérdései kerüljenek szóba. Couturat előadása: «Visszaélés a szemlélettel a mathematikai oktatás körében», tulajdonképen reakciós jellegű támadás volt az euklidesi geometria középiskolai oktatása érdekében, amelyre azonban Hadamard megadta a kellő választ. Föntené szinte mentegetőzve említette, hogy mennyire szigorú a mathematika oktatása már a seconde-tói kezdve, ahol, ha szorozni kell egy egyenletet, mindig megmondják, hogy a szorzó nem = 0! A határértékeknek és a végtelennek kérdését vetette fel Enriques-nek egy érdekes előadása, amelynek megvitatása alkalmat adott, hogy a nominalisták és empiristák két nagy tábora mérje össze szellemi fegyvereit. Az előadások sorában hazánkat Dienes Pál és König Dénes előterjesztései is képviselték, mehek általános elismerésben részesültek. A kongresszusnak nagy érdeket adott Boutroux Emilnek, a Sorbonne filozófus tanárának megnyitó- és záróbeszéde. A mély tudománnyal írott és finom szónoki művészettel előadott megnyitó, a filozófia és a mathematika közötti harmónia helyreállítását tűzte ki, mint kívánatos célt és a filozófusokat és mathematikusokat közös vállvetett munkásságra szólította fel. Egyetlen hiányát éreztem a párisi tartózkodásnak, nogy nem hallgathattam meg a húsvéti szünet miatt az iskolákban * A bejelentett résztvevők száma volt pl.: Németbirodalomból 15, Magyarországból 14, Ausztriából 2.
