Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1912

Szijártó Miklós: Tanulók fizikai gyakorlatai a hajítás köréből

•28 ■elhelyezett faládával alátámasztjuk. A rajztábla most lejtősen áll. Ezután 4 rajzszöggel a rajztáblára erősítjük a rajzpap írt s erre símán ráfektetjük a másoló papírt, melyet szintén meg­erősítünk 2 rajzszöggel. A rugós ágyút a másolópapír baloldali alsó sarkán helyezzük el s az acélgolyót úgy lőjjük ki a jól kisimított másolópapíron, hogy a golyó egész röppályáját ezen a papíron fussa be. A másolópapírt eltávolítva, ott találjuk a rajzpapiron finoman megrajzolva a kilőtt golyó röppályáját. Az így előállított röppályára vonatkozólag a következő fel­adatokat oldottuk meg: 1. A pálya csúcspontjánál: és tengelyének megrajzolása. <(2. ábra). Próbáljuk a csúcspontot először rajzsínnel meghatá­rozni olyan módon, hogy a vízszintesen elhelyezett rajzsínt addig toljuk felfelé, amíg ez a görbét legmagasabb pontjában érinti. Meggyőződhetünk arról, hogy ez eljárás kissé bizonytalan, mert az így megrajzolt TT' érintőnek egy darabja majdnem összeesik a görbe legfelső részével. Tűzzük ki ennek az összeeső darabnak C középpontját s ez lesz a görbe csúcspontja. Győ­ződjünk meg arról, hogy a csúcspontot biztosabban kitűzhetjük, ha a csúcspont közelében megrajzolt HU' vízszintes húr QQ' szimmetria tengelyével metszük a görbét. Ez a QQ' egyszers­mind a pálya tengelye. 2. A (gyűjtőpont kitűzése és a gyujtótávolság meghatáro­zása. (3. ábra). A pálya C csúcspontjából kiindulva, mérjünk fel a. tengelyre egy tetszőleges távolságot, ennek kétszeresét pedig mérjük fel a csúcsponton átmenő érintőre C-től balfelé, Tehát CT-re. Egészítsük ki ezt a két távolságot egy parallelo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom