Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1912

Dr. Szabó Péter: Képek Budapest százéves multjából

21 jkodásmód. A polgár szereti vallását vakbuzgóság nélkül, barát­jához hűséges; a hasznost többre becsüli a szépnél. Munkás és szorgalmas, «de ezek a jó tulajdonságok a szokások fino­modásával, az álfelvilágosodás terjedésével és a nagy városok­ban elharapódzó laza erkölcsökkel sokszor összeütközésbe kerül­nek».1 A közművelődést az iskolák és tanító-intézetek tekintélyes sora szolgálja. Első sorban az egyetem, a pálosok egykori zár­dájában, melynek 1000 hallgatója van, 60,000 kötetes könyvtá­rával és gazdag tudományos gyűjteményeivel. Csak mellékesen említem, hogy a fizikai gyűjtemény főbüszkesége egy elektromos gép három üvegkoronggal és 16 leydeni palackkal! Van egy állatorvosi akadémia is. A piaristák gimnáziumának van 800 tanulója, aztán vannak elemi (normális és triviális) iskolák 3000 növendékkel. A leányiskolák között legnevezetesebb az Angol kisasszonyoké. A tanítás nyelve latin és német. Csak az egye­temen adnak elő egyesek magyarul is.1 2 Megalakult már a Nemzeti Múzeum, melynek épülete a hatvani kapu mellett emelkedik. Sok kincs van benne : régiségek, természeti tárgyak. Legbecsesebb része a könyvtár, múltúnk drága emlékeivel. Pestnek elsőrangú nevezetessége.3 A Nemzeti Múzeumon kívül, az idegen nyelvű és szellemű városban a magyar szellemet csak nehány író és tudós képviseli. E kis csoport nevezetesebb tagjai: Fáy András, Fábián Gábor, Helmeczy Mihály, Horváth István. Kisfaludy Károly, Kulcsár István, Szemere Pál, gr. Teleki József és László, Vitkovits Mihály, ma is tisztelt emlékű férfiak. Jellemző, hogy az itt megjelenő két hírlap közül csak az egyik magyar: a «Hazai és Külföldi Tudósítások» s a három folyóirat közül, a «Tudományos Gyűjtemény».4 A lakosság szórakozó és kiránduló helyei: a Városliget, vagyis az új Népliget, de itt még nem sikerült egészen a futó­homok megkötése és a mocsarak kiszárítása. Szép az Orczy- kert, a mellette levő Festetics-félével. Mindenek felett pom­pás a Nádor- (Margit-) sziget, amelyre csónakon járnak át.5 Térjünk azonban vissza a Hunapartra, A színház0 közelé­ben vezet át a hajóhíd Budára, amely igen nevezetes és szilárd építmény 450 m hosszú, 9 m széles és a folyó árjával szemben fordított ívalakot mutat. 46—47 dereglyéből áll, melyekre ke­1 Schams, Pest. 114—116. 1. 2 u. o. 148—185. 1. ;J u. o. 186—211. 1. 4 u. o. 259—272., 244-252. 1. 5 u. o. 368—372., 378.. 383., 373. 1. A Gizella-téren, a Haas-palota helyén állott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom