Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1912

Dr. Szabó Péter: Képek Budapest százéves multjából

18 szertár) nagy szürke tömege emelkedik. Előtte van a tágas piac, mely vásártérül és katonai felvonulásokra is szolgál. Legyező alakban terül el a többi városrész. A Lipótváros mellett, keleti irányban a Terézváros, melyet nem régen alapí­tott Mária-Terézia, sok apró, sűrűn beépített zeg-zúgos utcával. Ezután sorban látjuk a Józsefvárost, melynek falusias apró házai kertek közepette állanak. Közöttük, messze künn a hatvani kapó táján, a Rókas-kórház magaslik ki sárga falaival. A Ferenczvárosban, mindjárt a Belváros szomszédságában, az épülő új református templomot látjuk, nem messze a Sóhiva­taltól. A város végén a katonai üdülőház zárja be a kilátást.1 A külvárosokban sok a kert és nyaraló s lassanként össze­olvad a város a mezővel. Messze félkörben rétek, szántók s Kőbánya felé szőlőhegyek veszik körül a várost. A 2070 magyar holdnyi (=900 ha) belső területtel szem­ben a külső terület 16,800 hold ( = 7250 ha), ami Debrecen vagy Szabadka határához képest nem is nagy. A külső terü­letnek felénei több mocsaras; tiem művelhető. A másik felé­nek nagy része rét (49Ö0 Kedd); Aztán szántó (940 hold) és valamivel több szőlő' ’(1000 hold),‘ főleg a kőbányai Ó-hegy környékén.1 2 -' ’ .' A Városliget fiatal’facsoport] a kellemes pihenője szemünk­nek, különben sem :a' 'város utcáin, sem a környéken nem talá­lunk sok fát. ‘“‘A A város határa rí éra elég nagy árrá; hogy a lakósok meg­élhetését biztosítsa, de a ’Duna hatalmas folyama kényelmes útja a kereskedésnek s a halászatnak is kedvező tere. Itt kereszte­ződnek a szárazföldi közlekedésnek is fontos útjai, nevezetesen : Erdélyből—Osztrákhonba, Felső-Magyarországból—Törökországba és a Tengexmiellékre. így a természet maga kereskedő helyül jelölte ki Pestet. Tele van a Duna partja majdnem egy órajárásnyi hosszú­ságban rakódó hajókkal. Mindenféle élelmiszert, füstölt húst, gabonát, gyapjút, sót, fát, deszkát, boros hordók rakásait lát­hatjuk rajtuk felhalmozva.3 Tovább meg hajómalmok végzik szorgos munkájukat. Ha mi is lejövünk s a sürgő-forgó nép közé vegyülünk, mint nemrégen Zajtay István uram, Peleske nótáriusa, sok mindenféle nyelvű beszédet hallunk, talán még magyart is. Magának a városnak a jellege egészen német. «Minden idegen csodálkozni fog azon, hogy Magyarhon legnagyobb városában 1 Schams, Pest. 62—73. 1. 2 Schams, Pest 78—79. 1. 3 Schams, Pest. 56—58. 1. Az évente kikötő hajók száma 8000 körül változik (u. o. 29. L). i

Next

/
Oldalképek
Tartalom