Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1911
Néhány fizikai kísérlet az elektromosságtan köréből
28 áramnál nagy a periódusszám. Ha nem rendelkezünk eléggé sebesen forgatható tükörrel, tegyük a vasmagot az indukciós tekercsbe. Ilyenkor az ívlámpa mélyebb hangon szól s a hullámvonal jobban kitűnik, nem lesz annyira összeszorítva. Még mindig nem tudjuk azonban, hogy milyen összefüggés van az ívlámpa hangjának magassága és a mellékáramkör váltakozó áramának periódusszáma között. 3. Kísérlet telefonnal. A 8. ábrán látható telefont kapcsoljuk a sokmenetű tekercshez s toljuk rá ezt az 1. önindukciós tekercsre. Amidőn a lámpa sivít, a telefon is ugyanazt a hangot adja, még pedig olyan erősen, hogy hangja túlszárnyalva a lámpáét, a szomszéd szobákba is elhallatszik. Ez a kísérlet azt bizonyítja, hogy a lámpa siví fásakor az ívlámpa mellék- vezetőkörében haladó váltakozó áram periódusa megegyezik a sivító ívlámpa hangjának rezgésszámával. A sivító ívlámpa jelenségénél tehát olyan váltakozó áramok szerepelnek, melyeknek periódusszáma a hangrezgések periódusszámának rendjébe esik és így e tekintetben messze túlhaladják a gyakorlati életben használt váltakozó áramokat. 4. A periódusszám függése az önindukciótól. Ennek megvizsgálásához tartsunk állandóan 8 MF.-ot a mellékvezetőkörben. Az önindukcióból először mind a négy tekercset, azaz 0’004 henryt, azután pedig csak az 1. tekercset, O’OOl henryt kapcsoljunk a vezetékbe. Az első esetben az ívlámpa közel a normál a hang oktáváját (870 rezgés), a második esetben pedig ennek az oktáváját (1740 rezgés) adja. Ez azt mutatja, hogy a periódusszám fordítottan arányos a vezetőkor L önindukciójának négyzetgyökével. Az önindukció növelése csökkenti az áram periódusszámát. 5. A periódusszám függése a kapacitástól. Most tartsunk állandóan egy önindukciós tekercset (O'OOl henry) a vezetőkörben. A kapacitásokból először 8 MF.-ot, azután pedig csak 2 MF.-ot használjunk. Az első esetben, mint már az előző pontban is említettük, az ívlámpa a normál a második oktává- ján (1740), a második esetben pedig ennek az oktáváján, azaz a normál a harmadik oktáváján (3480) szól. A periódusszám tehát fordítottan arányos a vezetőkörben lévő C kapacitás négyzetgyökével. 6. A periódusszám törvénye. A 4. és 5. pont alatt mondottakból következik, hogy a periódusszám fordítottan arányos a vezetőkörben lévő önindukció és kapacitás szorzatának négyzetgyökével, YLC-\e 1, ami más szóval- annyit tesz, hogy a periódusszám egyenlő a Y LC reciprok értékének és egy bizonyos határozott állandó számnak szorzatával. Elméleti úton azt találták, hogy ez az állandó 2?r-nek reciprok .értéke, tehát az
