Magyar Királyi Tanárképző Intézet gyakorló főgimnáziuma, Budapest, 1911

Néhány fizikai kísérlet az elektromosságtan köréből

12 több ezer cm is lehet, a potenciál az elektrométerrel való össze­kötés után le sem olvasható kis értékre száll alá. Nagy kapaci­tást ezzel az eljárással rendszerint úgy mérünk, hogy az elektro- métert egy másik, kisebb kapacitású vezetővel összekötve hasz­náljuk, amelynek kapacitását már előbb meghatároztuk. Ekkor a fenti képletben levő c az eleklrométer és segedvezető kapa­citásának összegét jelenti. A tanulók a fizikai gyakorlatokon első sorban így határoz­ták meg leydeni palackok kapacitását, de egy másik eljárást is használtak, amely kissé mélyebben járó fizikai meggondolást és egyszersmind némi matematikai készséget is kíván. Ennél az eljárásnál (1. ábra) az elektrométert összekötjük azzal a nagy kapacitású leydeni palackkal, melynek C kapaci­tását akarjuk meghatározni, s a leydeni palack golyójába 30— 1. ábra. 40 cm hosszú, merev drótot erősítünk vízszintesen. Itt az elektro- méter és a drótok kapacitását, ami legfeljebb 15 cm-t tesz ki, számba sem kell vennünk a leydeni palack kapacitása mellett. A le}Tdeni palackot V0 potenciálra töltjük, amit az elektrométer- ről leolvasunk. Ha most a leydeni palackról kinyúló drótot meg­érintjük egy 10 cm sugarú, szigetelő lábon álló fémgömbbel, melynek kapacitása c=10 cm, akkor a leydeni palack potenciál­jának esését észre sem vesszük. Ha azonban egymásután sokszor, n-szer érintjük meg a gömbbel a drótot, előbb minden egyes alkalommal a gömböt kezünkkel kisütve, akkor végre a leydeni palack potenciálja az n számú érintés után már észrevehetően száll alá Vn potenciálra. A gömbbel nem szabad közvetlenül a leydeni palack golyóját érintgetnünk, mert így a gömb kapa­citása megváltozik. A feladat abban áll, hogy a leydeni palack C kapacitása miként számítható ki r, E0. n és Vn adatokból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom