Országos Nőképző-egyesület Veres Pálné leányiskolája, Budapest, 1913

I. Linné és a magyar botanika

felei is elismerték — még ragaszkodóbb hivőket és barátokat szereztek ezek a tulajdonságok LiNNÉ-nek. Védői, követői között első helyen állanak Joh. Gottl. Gleditsch (1714— 1786) berlini akadémikus, Christ. Gottl. Ludwig (1709—1793) lipcsei, Joh. Gesner (1709 —1790) zürichi, Phil. Conr. Fabri- cius (1714—1774) helmstedti, Kahl Aug. v. Bergen (1704—■ 1759) Odera m. frankfurti és Joh. Wolfg. Wedel (1708— 1757) jénai tanár.

A XVIII. században különösen a protestáns diákok nagy számban keresték fel a külföldi egyetemeket; az ágostai evangélikusok főként a németeket, a jénait, halleit, göttingait, a reformátusok pedig a hollandiakat, a leydenit, utrechtit. Tekintve, hogy az utóbbi egyetemeken a később irodalmilag is működött Sófalvy József, Szathmári Mihály, Bőd Péter, Weszprémi István, Mátyus István neveivel is találkozunk, valószínű, hogy ezek hozták el hazájukba a Linné művei körül megindult tudományos viták első híreit, ha az ott előadó tanárok, az új tanításnak nem lévén hívei, nem is avatták őket mindjárt a systema sexuale híveivé. Az első igazi Linné-apostolokat a német főiskolák nevelték számunkra, melyeket főleg nyugatmagyarországi és felvidéki német anyanyelvű deákok látogattak, kik hazakerülve, szülőföldjükön kis tudományos gócpontokat teremtettek, honnan az új tan elterjedhetett. Ilyen lehetett a soproni botanikusoknak, már régebbi idők óta virágzó, az idősebb DECCARD-ból, Loew- ből, Conrád ANDRÁs-ból álló kis köre, kiknek munkáját a jénai egyetemen Wedel és Hamberger előadásain nevelődött Deccard Janos Vilmos és a vele rokon szellemű, ugyancsak lelkes Linné-követő Conrád József folytatták.

Sajnos, hogy mindezeknek munkásságára csak kevés adatot találunk az irodalomban, úgy, hogy ezeken és néhány Magyarországból a külföldre kiszármazott botanikus (Agneth- ler, Wernischek, Hedwig stb.) működésén kívül, egész 1770-ig tehát a nagyszombati egyetemen az orvosi fakultás felállításáig, miből sem következtethetünk arra a hatásra, a mit Linné művei a magyar botanikára gyakoroltak. így tolódik el nálunk ennek a hatásnak a kezdete a külföldhöz képest 30—40 esztendővel, és fejeződik be több évtizeddel később.