Országos Nőképző-egyesület Veres Pálné leányiskolája, Budapest, 1912

I. Köznevekké vált tulajdonnevek a román nyelvekben, különös tekintettel a francia nyelvre

9

épen ellenkezőjét mutatja az cl. gioviale, fr. jovial víg (Jov- Juppiter-ből.) [Diez a tövet vagy a keltában, vagy a lat. Taciturnus-b&n keresi.]

16. Sílvanüs, -um m. (silva) az erdők istene; ol. sal- vano malin esprit, esprit immonde, böser Demon, gonosz szellem.

17. Veneris (soil, dies), rum. víneri f. [ar. viniri viúiri, megl. viniri, ir. virer] sic. vennari, ven. vénere, romgn. venar, frl. vinars, prov. ven(d)res, sp. viernes [v. ö. milánói ol. venevdi, engad. vender di, fr. vendredi, prov. cat. divenres],

18. Vülcänus, -um m. a tűz istene; genuai borcán, pokol.

19. Huracan, a vihar istene Közép-Amerikában; ol. uracano, fr. ouragan; sp. huracan; ptg. furacdo (v. ö. magy. orMn, német közvetítéssel: der Orkan).

4. Legendás vagy mesés nevek.

1. Cendrillon (<C cendre, Hamupipőke), fr. cendrillon, elcsigázott, rosszul öltözött nő, akinek nagyon kis lábai vannak.

2. Mephistopheles, a Faust legenda egy alakja; fr. mépliistophélique, ami ördögien gálád.

5. Az irodalomból vagy színháztól vett nevek.

1. Aegidius, um m. személynév (nem klasszikus latin); fr. frizes (gille) állandó népies vígjátéki jellemalak, aki az ostobát személyesíti, ostoba (v. ö. faire gille, déloger). De a nápolyi gilecco, sp. gileco, galeco, chaleco, mellény, fr. gilet tör. yelec. A franciában így kölcsönszóval van dolgunk akár az ol.-ból. akár a sp.-ból.

2. Agnes, egy fiatal lány neve Moliére «l’Ecole des femmes» című vígjátékában (1662); az ártatlan, együgyű, naiv, tudatlan lány tipusa, aki pirulás nélkül beszél a legmerészebb dolgokról; fr. agnés, ifjú ártatlan.

3. Amphitryon, Moliére-nek hasonló című és Plautusból csaknem szóról-szóra lefordított háromfelvonásos vígjátéké-