Országos Nőképző-egyesület Veres Pálné leányiskolája, Budapest, 1911
I. Leánytipusok az újabb francia irodalomban
10 kamrába. Gyengéden és tapintatosan kell bevilágítani, inkább a valóság visszaverődő mintsem közvetetten, durva fényével.» (Les Miserables.) Cosette zárdában nevelkedik, azután Jean Yal.jean házában él, míg Marius elveszi. Hugo a Plu- met-utcai idillben nem élő alakokat festett; amikor írta, nem ismert hasonló korú fiatal leányt De képzelete Cosette-í felruházta azokkal a vonásokkal, melyek fiatal leányokra illenek, a tizenliatéves kor lelkesedésével, nemes hevével, az érzelemre és szenvedélyre hajló fogékonyságával. Bájos, vonzó alkotás, van benne örök igaz, de a romantika korára nem jellemző. Általános jellegű, határozatlan körvonalú arckép, melyet bármely leányra vonatkoztathatunk. George Sand látszólag hivatva volt arra, hogy kora leái^- tipusát megörökítse. Számos leányalakja van, de azok mind meg- sinylik a termékeny regényírónő tehetségének fogyatkozásait. Minden művében önmagát rajzolja és tollát ösztöne vezeti, nem a való éles mefigyelése. A leányt nem különbözteti meg az asszonytól, lélekrajza felületes. Kiemeli az uralkodó vonást, jellemzi a kacért, a nagyravágyót, a titkolódzót és az így vázolt durva képen az árnyalatok elmosódnak. Egyik regényében elmondja egy leány élettörténetét (Confession Lnne jeune füle.) Lucienne de Valangis eleinte a misztikus vallásosság iránt érdeklődik, azután a tudomány, végre a szerelem iránt, mely végleg lebilincseli. A lélektani fejlődést a kalandos események halmaza borítja, A regényben van nehány becses megfigyelés, amit az írónő környezetéből merített, de egészében olvashatatlan. Sikerültebb a leányok rajza egy másik könyvében (Mont-Revéche): a szerelmes vagy kacér leányt találóan jellemzi. Ez sem megfigyelés eredménye, hanem női ösztönének sugallata. Eszményi képet festett és képzelete szárnyán a valótól messze elrepült. Eredeti leányjellemeket Musset vígjátékaiban találunk. Mint telivér párisi a Café Anglais előtt, Joubertné vagy de Castries hercegné bálján sok leánnyal találkozhatott és azokat megfigyelhette. Mégsem merített környezetéből, a valóból. Képzelete felszabadítja annak nyűge alól és saját leikéből megteremti vonzó és élethű leány alakjait. Cécile jól nevelt fiatal leány, kacérságát illendőségből elrejti; anyjának
