Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1942

vei, a többi ma új, még új színt jelentő fogalmakkal. Milyen .ismeretlen és jelentéktelen városnevek voltak előtte Szmo- lenszk, Kiev, Koszt ov, Sztálingrád, stb.!

Természetesen az értelem, a gondolkodás világának megváltozása megváltoztatta érzésvilágát is. Űj irányok felé vezette, vagy legalábbis néhány új színfoltot hozott abba. A katonák szenvedése, sebesültek, rokkantak látása, hogyne indítaná meg érzékeny lelkét! A háborúokozta sok szenvedés, könny és némán elfojtott panasz nagyon is hozzáférkőzik szívéhez. Kicsiny gyermekszívének érzékeny húrjait hogyne rendítené .meg a hősi halott kicsi árvájának megsegítésére irányuló, minden kezdeményezés. Mindezeket bizonyítja a tél folyam in lebonyolított szeretetcsomagakció, melynek sikerességét semmi sem bizonyítja jobban, mint az egyes osztályoknak érkező köszönőlevelek a frontról. Milyen mélyen átérezték kicsiny gyermekeink az első finn-orosz háborúban hajléktalanná, apátián-anyátlan árvává lett fűm gyermekek keserű sorsát. Mekkorát dobban a szívük a bombázásoktól sújtott városok és országok elpusztult és életben maradt gyermekeinek sorsán.

Nem kevésbbó érdekes megfigyeléseket lehetünk gyermekeink akarati megnyilvánulásainál. A háborúnak bebizo- nyíthatóan jellemfejlesztő hatása van. A nemzeti öntudatot nagymértékben emeli és erősíti bátor honvédőink hősi ellenállása vagy bátor támadási lendülete. A magyar katona harci •erényeiről sokat hall az iskolában, háború idején igazolva, látja a róla hallottakat. Kicsiny és nagy hősök eszményképpé válnak. Megtanulja tőlük az önzetlen, áldozatos hazaszeretetei, kicsiny dolgokban is hűségesnek lenni és nagy feladatokkal való megbízatásnál is a feltétlen kötelességteljesítést. Van ennek fordítottja is, de ez a természetellenes, mert az igazi gyermek feltétlenül tiszteli a hőst, az életáldozatot is vállaló bátor katonát.

Az eddig elmondottak csupán kis dolgok ugyan, mégis lényegileg magukban foglalják a háborúnak a gyermek életére tett hatasat. Sok minden belefért volna ennek a kérdésnek a tárgyalásába, ami mind számot tarthatna arra, hogy szülők és hivatásos nevelők elolvassák. Ha figyelmesen vizsgáljuk a háborús gyermek testi és lelki életét, bizonyára még sok hasznos tapasztalatot szerezhetünk. GyermekfLgyelés. nélkül nincs nevelés. Háborúban pedig még fokozottabb mértékben szükség van a nevelésre, mint a békében. Éppen ezért a háborús gyermek nevelése fokozottabb éberséget is kíván szülőtől és nevelőtől egyaránt, mert nagyobb a veszély, több a kísértés, melynek ellenállni nagy feladat nemcsak gyermeknek, hanem felnőttnek is.

Herendi Károly tanító.

5