Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1941
A beírátások kellemes meglepetést hoztak. Annyi volt a jelentkező növendék, hogy osztályaink kicsinyeknek bizonyultak és sok kedves gyermeket helyszűke miatt visszautasítottunk. A tanévmegnyitó és bezáró istentiszteleteken a tanulók és szülők vallási különbség nélkül vettek részt. Ott voltunk mindnyájan, hogy az örök Gondviselő áldásáért esdekeljünk e nehéz és vérzivataros időben. A tanulók létszáma 262 volt, ebből 155 fiú, 107 leány. A tanulók megoszlását osztályok, nem és vallás szerint a slatisztikai táblázat mutatja. Az egyházi és állami hatóságok által jóváhagyott tanítási anyagot részletesen kidolgozott tanmenet alapján minden tantárgyból elvégeztük. Tanítótestület, osztályok. Elemi iskolánkban négy fiú- és négy leányosztály van. A tanítást és nevelést nyolc tanerő látja el (4 férfi és 4 nő). A fiúoldalon a felvezető-, a leányoldalon pedig a részben változó rendszer honosult meg. Tanulónak a főváros bármely helyén lakó gyermekeket felvehetünk, nem vonatkozik az intézetre a községi népiskolákra kötelező ú. n. „kerületi beosztás“. A háborús viszonyok dacára a tanítótestület egész éven át hiánytalanul munkálkodhatott. Változás sem történt. Veperdi Ernő tanítót az iskolafenntartó hatóság egy évi munkásság után megválasztotta helyettes tanítónak. A lelkiismeretes és eredményes munkásságának elismerése volt az egyhangú választás. Hisszük és reméljük, hogy ez a fiatal munkaerőt, még fokozottabb erőkifejtésre és tevékenységre serkenti, hogy méltó utódja lehessen kiváló elődjének — Dex Ferencnek. Igazgató-tanitó adminisztratív munkáját e tanévben is úgy könnyítette a felettes hatóság, hogy Szvorényi Erzsébet tanítónőt bízta meg az irodai munka részbeni elvégzésével és a szükséges helyettesítéssel. Ezt a munkakört az ismert lelkiismeretességgel látta el. Nevelés és oktatás. A nevelés äs oktatás terén nagy lépéssel haladtunk előre. Az 1940. évi XX. t. c. és az abból adódó új Tanterv és Utasítások folytán a magyar népnevelés korszerűbb szakasza kezdődik. Az új Tanterv és Utasításokból kisugárzik a magyar élni- akarás. Meghúzódik benne a jobb, nemesebb, magasabb magyar élet reménye. Az iskolára vár az új világban az eszményibb, vallásosabb, szociálisabb és mágyarabb lélek kitermelése. A tanító, mint nevelő végzi ezt a nehéz, de magasztos feladatot. Az ő lelke formálja a magyar gyermeken keresztül az új és szebb magyar jövendőt. A ma iskolájában nem a szó, hanem a tettekben megnyilatkozó erőkifejtés kell, hogy értéket jelentsen. A ma iskolájában az elméleti tudás mellett a gyakorlati készség, 8
