Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1939
,annak növendékeit és tanítótestületét Is szerette és becsülte. Gyakran mondogatta: »Én is mint tanító kezdtem pályámat.« Tudós tanár létére igaz örömmel hallgatta a gyermeki léleknek megnyilatkozását, gyönyörködött iskolai ünnepélyeinken a kis ember-palánták bátorságán és tehetségén. Évvégi záróvizsgákon szeretettel megjelent, hogy jóságos lelkét megfürössze az ártatlan kisdedek feleletein és elismerését nyilvánítsa a tanítónak nehéz és magasztos munkájáért. Lajos bácsiról — amint mindnyájan szólítottuk — csak! a, szeretetnek és a mély hálának a hangjával emlékezhetünk meg. Tanító volt ő, mert Krisztus, a legnagyobb tanítómesternek igéje kiolthatatlanul égett lelkében: »Engedjétek a kisdedeket énhozzám...« Szerette a gyermeket, szerette és becsülte azokat, akik hivatásnak érzik a velük való foglalkozást, a tanítást és nevelést. Luther leikéről szóló háromkötetes munkája mutatja lelkének igazi énjét. Ebből sugárzik ki egyháza és iskolái iránti szeretete. Egyháza iránti szeretetből értékelte nagyra az iskola munkáját. Az egyház erősségét látta a jó iskoláiban. Ez a meggyőződése és hite indította a »Szigethy—Brósz alapítvány« létesítésekor. Az alapítvány célja, hogy jövedelméből a Deák-téri evang. testvéregyházak három iskolájában (fiú-, leánygimnázium és elemi iskola) járó tanár- és tanító-gyermekek egyenlő összegű ösztöndíjban részesüljenek. Mi szívünkbe zárjuk őt s boldogan áldjuk Istent azért, hogy Dr. Szigethy Lajost a miéinknek is mondhattuk. Emlékét megörökítjük. Iskola, tanító és gyermek iránti szeretete a mi örömünk, a mi büszkeségünk. Ihlessen meg az ő lelke nagy erények kifejlesztésére. Tanítson meg fáradhatatlan munkásságra, önzetlenségre és — ami mindezek foglalatja — áldozatos, tiszta szeretetre azok iránt, akikben a magyar jövendőt! készítjük elő. A munka kezdete és vége, a tanulók létszáma, Az elmúlt évi beíratásokat június 16-án és 17-én, szeptember 1-én és 2-án tartottuk meg. A tanévet június "I-én megnyitottuk és 15-én istentisztelettel és összefoglaló tanításokkal befejeztük. Az istentiszteleteken és az összefoglaló tanításokon elöljárók, szülők nagy számmal vettek részt. A tanítás egy heti szünet kivételével zavartalanul folyt, úgy hogy iskolánk élete e tekintetben a békességes idők áldott állapotára emlékeztet. 9
