Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1937
jának megerősödését, fejlődését és felvirágzását előmozdítani. Egyházunk fejlődése és gyarapodása az egyház és 'iskoláinak szoros és harmonikus együttműködése által következett be. A százötvenedik évforduló csak határállomása annak a munkának, amely e világnak és az emberiségnek jobbáté- telére Isten rendelése folytán az evangélikus egy'házra várakozik. Ezt a magasztos munkát iskolánk a jövőben is szívvel- lélekkel támogatja. Örömteli esemény volt D. Raffay Sándor püspök úr titkos tanácsossá való legfelsőbb kinevezése. A szeretetnek, tiszteletnek és őszinte ragaszkodásnak adott kifejezést ez alkalommal egyház és iskola. Szerénytelenség volna, ha e helyről a tisztelet, szeretet es hála impozáns megnyilvánulását ezen megemlékezéssel fokozni vagy kiegészíteni próbálnám. A jó Isten gazdag áldása legyen Őnagyméltósága további működésén és vigye sikerre azokat a szép terveket is, melyeket' a haza, az egyház és iskola javára megvalósítani akar. A világ folyásában állandóan váltakoznak az örömök és szomorúságok. Emberek mennek, emberek jönnek! Súlyosan1 érintette iskolánkat Dr. Németh Ödön egyetemi tanárnak, közfelügyelőnknek halála. Az Isten kifürkészhetetlen rendelése és talán részben az emberi gyarlóság és önzés megfosztotta egyik legigazabb barátjától az elemi iskolát és annak tanítótestületét. »Az Ur adta, az Ur el is vette, áldott legyen az Urnák1 neve!« így kiáltott fel Jobbal a mi lelkünk, amikor meghallottuk a gyászhírt a váratlan halálról. Dr. Németh Ödön egyetemi tanár, közfelügyelő 40 éven át szolgálta egyházainkat lankadatlan buzgalommal. Ennek a 40 évi hű munkásságnak legnagyobb része iskoláinknak szólt. Az iskolákon keresztül szerette egyházát s ez intézetekben kifejtett oktató- és nevelő munkát nélkülözhetetlen alapnak! tekintette az egyházépítésben. Gondoskodását és szeretetét különösképpen az elemi iskola érezte. Szívének egy-egy dobbanása, bölcseségének egy- egy fénykévéje és jóságos szeretőiének egy-egy meleg sugara mindig osztályrészünkül jutott. Rendületlen hite mindenkor és mindenütt bizonyságot tett az egyház veteményes kertjének szükségességéről és elhivatottságáról. Sok esetben ez a meggyőződése és bátor kiállása mentette meg az elemi iskolát. Mély a mi fájdalmunk és nagy a mi veszteségünk. Ismét árvábbak lettünk. Árvábbak a szerefetben, jótanácsban es bíztatásban De árvaságunkban is áldjuk a mindenható Istent, hogy őt nekünk adta. A megboldogultnak csak porsátora az enyészeté, mind az a jóság, bölcseség, amit tőle nyertünk, itt marad közöttünk drága ajándékul. Dr. Németh Ödön közfelügyelő s volt iskolafelügyelő felejthetetlen emléket állított önmagának iskolánk történetében, 8
