Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1932
14 száma kedvesen és méltóan illeszkedett a művésziesen összeállított programba. A hazafias érzés emelésére, fejlesztésére szolgáltak az aradi vértanúk emlékére október 6-ának, a magyar szabadság 1848. évi újjászületésének, március 15-ének megünneplése. Március idusát a növendékek kedves ünnepély keretében újították fel lelkűkben. A nap nagy jelentőségét Dex Ferenc méltatta alkalmi beszédben. Október 17-én Klebelsberg Kunó gróf volt vallás- és köz- oktatásügyi miniszter temetése napján a kegyelet jeléül szünetelt a tanítás. Tanítás keretében a tanulók értelmi fejlettségéhez szabott módon megemlékeztünk az elhúnyt nagy érdemeiről. A nagy férfi érdemeit hazánk kiválói méltóan megörökítették. Iskolánknak kifejezetten barátja volt. Február 14-én, Apponyi Albert gróf, csonka országunk nesztorának temetése napján iskolánkra is kitűztük a gyászlobogót. Ifjúságunk a tanítók kegyeletes megemlékezéséből megérezték a nagy veszteséget, mely szenvedő hazánkat érte, a haza igazságáért és ezeréves határáért lankadatlanul küzdő férfi halála által. Tanulmányi kirándulásokat a tanítás gyakorlati szemléltetése céljából minden osztály többízben tett az őszi és tavaszi hónapokban. A tanítók és szülők összműködése teljesen harmonikus. Az újabb korban nagyon felkapott és favorizált szülői értekezletek ünnepélyeink keretében folytak le. A szülői értekezleteknek elvitathatatlan értékük van a nevelésben, az iskola és szülők közötti kapcsolat megteremtésében, de az is bizonyos, hogy inkább nagy általánosságban adnak útmutatásokat. Célravezetőbbek az osztálymegbeszélések, az osztálytanítók és szülők közötti gyakori érintkezés. Itt aztán alkalom nyílik a bizalmas beszélgetésre, különösen, ha bensőséges a viszony szülő és tanító között. Iskolánkban ennek a bensőséges viszonynak, a gyakori érintkezésnek szülő és tanító között úgy a nevelés, mint a tanulás szempontjából kiváló eredményét látjuk. Tanítói értekezletet a tantestület minden hónapban tartott, melyek tárgyát a folyó ügyeken kívül a növendékek erkölcsi magaviseleté, tanulásbeli előmenetele és az iskolát érdeklő összes tárgyak képezték. Az új Tanterv és Utasítás megjelenése folytán tantestületünk több alkalommal intenzív megbeszéléseket folytatott az Utasítás egyes szakaszai, az új Tanterv gyakorlati alkalmazása fölött. E tanévben különösen a beszéd- és értelem- gyakorlatok és a német nyelv anyaga és tanítási módszerei kerültek megvitatás alá. A tanév folyamán az iskolát látogatták: Broschko G. Adolf lelkész, dr. Németh Ödön I. isk. felügyelő, dr. Zim-
