Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1913
21 d) Nyelvtan. Nem szerepel még külön tantárgyként, de elemeit mégis itt ismertetjük meg az olvasás és írás gyakorlása közben. Szó, hang, magánhangzó, mássalhangzó; rövid és hosszú magán- és mássalhangzó, mély- és magashang, szótag, rokonalakú szavak. Szótagolás gyakorlatilag. írásjelek: pont, vonás, kérdőjel és felkiáltójel használatánál a kisebb-nagyobb szünet és a hanghordozás begyakorlása. III. OSZTÁLY. Hetenként 5 óra. a) Olvasás. Folyékony olvasással párhuzamosan az értelmes, hangsúlyos olvasás. Az olvasmányok tartalmának feldolgozása, egyes szokatlanabb kifejezések, szólásmódok megmagyarázása, felcserélése ismeretekkel; a tartalom elmondása. Minthogy az olvasmányok nemcsak az irodalmi célt szolgálják, hanem a tárgyismereti tanításszakokat is támogatják, szükséges, hogy az olvasás a tárgytanítással mindenkor lépést tartson. Igyekezzünk odahatni, hogy a növendékekben az olvasási kedvet felébresszük. b) Versek. Mondások A III. osztály verstanításánál ugyanazt a célt tartjuk szem előtt, mint a II. osztályban, de itt már arra is törekszünk, hogy a gyermekek értelmét a költői gondolkodás emelkedettségének és nyelvünk szépségeinek észrevevésére is képesítsük. c) írás. A helyesírás gyakorlása úgy történik, mint eddig, de hozzávesszük azokat az alkalmakat is, melyeket a nyelvtan tanítása nyújt. Csak ezzel kapcsolatosan vethetjük meg a helyesírás biztos alapját. * A fogalmazást a II. osztályban megkezdett alapon folytatjuk, de medrét kiszélesítjük azáltal, hogy egyes kisebb olvasmányok vagy elmondott történetkék tartalmát vonjuk ki rövid fogalmazványban Ezzel a leíró és elbeszélő alak megismerését és alkalmazását kezdjük meg. A helyesírás itt sem tekinthető mellékesnek. Általában az egész fogalmazási munkát folytonos vezetés irányítsa, mert könnyen fajul el írási csapongássá, ami bár gyakran eredetiséget vált ki, később igen nehezen szorítható a szabályok szükséges korlátái közé. A szépírást a megkezdett módon gyakoroljuk. a) Nyelvtan. A szorosan vett nyelvtan tanításánál a grammatikai formát az újabb felfogás száműzte ugyan, de bizonyos mértékű nyelvtani oktatásra mégis van szükség, hogy ezáltal a növendékeket a helyes beszédre, a mondatok és szavak helyesírására képesítsük A nyelvtani elmélet itt, a népiskola alsó fokán tehát nem cél, hanem segédeszköze a gyakorlati cél elérésének. A III. osztály nyelvtani tanításanyaga az egyszerű puszta mondat körébe esik, tehát: a mondat, alany és állítmány, egy és több alanyú és állítmányú,