Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1913

19 része az életre alkalmazás s megfelelő alkalmakkor a bibliai történetek átismétlése. A káté kérdő és felelő alakja könnyen arra a hibás szokásra tereli a növendékeket, hogy a vallás tanulásának egyedüli feladatául a kérdések és feleletek szolgai betanulását tekintik. Ettől a léleknélküli munkától azzal mentjük meg őket, ha mi sem tartjuk magunkat szigorúan a kátéban foglalt kérdé­sekhez, hanem a fölvett vallástani tételt szabadon tárgyaljuk, de mindég a kérdezve kifejtő alakban. A reformáció ünnepét megelőzőleg ismertetjük Luther életét és műkö­dését. de csak nagyjában. 2. Magyar nyelv. A magyar nyelvi oktatás általános célja a népiskolában az, hogy a gyermekek megtanulják, miként kell gondolataikat beszédben és írásban értel­mesen és szabatosan kifejezni s hogy nyelvünket — sajátosságaival és eredeti­ségeivel együtt — a hétköznapi salaktól megtisztult irodalmi formájában — sajá­títsák el. Ez a cél kitűzi egyúttal feladatunkat is, melynek elérésében technikai és elméleti eszközök állnak rendelkezésünkre. Előbbiek: az írás, az olvasás és a beszédgyakorlatok. Utóbbiak: a fogalmazás és a nyelvtan. A magyar nyelvi oktatás feladatát a gyermekek értelmi fokozatai szerint a következő- képen osztjuk fel. 1. OSZTÁLY. Hetenkint 8 óra. a) Írás, olvasási előgyakorlatok. Különböző helyzetű és alakú vonalak húzásának fokozatos gyakorlásával előkészítjük a gyermekek kezét az írásra és képesítjük az írás segédeszközeinek használatára. Különös gondot fordítsunk az íróeszközök helyes tartására, mert ezzel előkészítjük az egészséges testtartást is. A beszéd elemeit (szó, szótag, hang) megismertetjük. b) írás. Fogalmazás. Az írás tanítása, a kézigyakorlatok miatt, megelőzi az olvasás tanítását, de később a kettő együttesen halad. A kis- és nagybetűk megtanulása után már kifejezettebben a helyesírás gyakorlása következik Másolás és tollba­mondás alkalmával a figyelmet különösen a magán- és mássalhangzók idő­tartamának megkülönböztetésére irányítjuk. A fogalmazás eleinte csupán szóbeli és abból a szoktatásból áll, hogy a tanulók a hozzájuk intézett kérdésekre nem egyes szavakkal, hanem teljes mondattal felelnek. c) Olvasás. A betűk ismertetése; szók, mondatok, összefüggő olvasmányok olvas- tatása és megértetése. Szótagolás után a folyékony olvasás megkezdése. A folyékony olvasás mértéke a közepes gyorsaságú élőbeszéd. Erre csak akkor kerülhet a sor, ha a gyermekek a szavak olvasásában jártasak. Ezt a kész­séget karban olvastatással is elősegítjük. Minden olvasási gyakorlat alkalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom