Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1910
16 A III. osztály tanterve. I. Magyar nyelv. (4 óra.) I. A magyar nyelvi oktatásnak e fokon is általános célja az, hogy a gyermekeket a helyes és szabatos beszédben, meg Írásban az 1. és II. osztályban szerzett alapon tovább oktatjuk, szóbeli és írásbeli gyakorlatokkal odalörek- szünk, hogy növendékeink a beszéd és irás helyességét, tudatos használatát minél inkább elsajátítsák. II. Ehhez képest teendőink a következők: 1. Az előző osztályban szerzett folyékony olvasásban való készség továbbfejlesztése. 2. Az értelmes olvasásra való rávezetés, eleinte az utánzás útján, majd pedig a mondatrészek és írásjelek ismertetése alapján. Az értelmes olvasásnak mértéke az élőbeszéd hangsúlya és tagoltsága lévén, igyekezzünk növendékeinknek az olvasásban való készségét odafejleszteni, hogy az a hangsúlyban, a hang hordozásában és a tagolásban az élőbeszédhez hasonló legyen. 3. Az értelmes és helyes hangsúllyal való olvasás készségének fejlesztése, valamint a nyelvérzék ápolása szempontjából egyes megfelelő költeményeket emlékeltetünk és szavaltatunk. 4. Gyakoroljuk a növendékeket az olvasmányok tartalmának felfogásában, megértésében, egyes szokatlanabb szólásmódoknak, kifejezéseknek, szavaknak szokottabbakkal, ismertebbekkel való felcserélése és az olvasmányok tartalmának megbeszélése által. Különösen nagy súly fektetendő a történelmi vonatkozású olvasmányok tárgyalására és azok tartalmának elsajátítására. Az olvasmányok szorgalmas olvastatása által igyekezzünk odahatni, hogy növendékeink a könnyebb olvasmányok tartalmát saját szavaikkal is el tudják mondani és hogy általában a gyermekekben az olvasás iránti kedvet ébresszük. Ezen osztály nyelvtani tanításanyaga az egyszerű puszta mondat körébe esik. Itt ismertetendők tehát: a mondat, az alany, az állítmány, az egy és több alanyu, az egy és több állítmányu, a teljes és kihagyásos mondatok. Továbbá az értesítő és kérdő, állító, tagadó és felkiáltó mondatok. E mondatok ismertetése közben rávezetjük tanítványainkat a pont, a kérdő- és felkiáltójel tudatos használatára, úgyszintén — a több alanyu és állítmányu mondatoknál — a vonáséra. Továbbá az alany körében ismertetendő: a főnév, köz- és tulajdonnév, személy- és dolognév, a névelők és névmások ; utóbbiak közül különösen a személynévmás, továbbá a főnév helyett álló visszatérő, birtokos, mutató, kérdő és határozatlan névmások.