Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1903
22 Iában azonban sokszor leküzdheticn akadályok torlódnak elébe, s a tanulók szellemi kimerülésének és túlterhelésének panasza nem akar elnémulni. Vannak olyan gyengetehetségüek, akik már az első elemi osztály tananyagával sem tudnak megbirkózni, egy sőt két év alatt sem. Közönségesen ezeket nevezik „gyengetehetségüek“-nek; helyesebb itt szellemi fogyatékosságról szólni. Ilyenek szamára újabban mindenütt ú. n. kisegítő iskolákat állítanak, 20—22 tanulóból álló osztályokkal melyekben sokkal inkább foglalkozhat a tanító is minden egyes tanulóval annak egyéniségéhez képest ; a melyekben kevesebb a tanítás anyaga, kisebb a tanterv kitűzte czél, úgy, hogy ebben az iskolában a szellemileg fogyatékosokkal is szép eredményt érhetni el. Közelrél érdekli a szülőket s iskolát egyaránt az a kérdés, hogy hát mit is kezdjenek a gyengébb tehetségű, a többivel haladni nem képes tanulóval ? Mert annyi tény, hogy ezek a többieket is hátráltatják a tanításban, sokszor osztálytársaik gúnyát is el kell türniök, s nekik maguknak még sincs hasznuk az iskolázásból. Az első teendő itt a gyermek orvosi megvizsgáltatása. Akárhányszor a gyermeknek korához képest visszamaradt testi-lelki fejlődése az oka annak, hogy az iskolában kortársaitól elmarad. Ha ilyenkor várnának a szülők, és talán egy éven át nem kiilde- nék iskolába a gyermeket, az alatt pedig a háziorvos tanácsai szerint gondoskodnának annak testi-lelki megerősödéséről, bizonyára többet érnének el, mint ha ennek daczára iskolába járatják s inkább kiteszik annak a veszélynek is, hogy megbukjék. A legfonákabb eljárás pedig az, mikor az ilyen gyenge tanulón — feltéve, hogy nem lustaság, haüyagság okozta az elmaradást, — egy szigorú liázitanitóval akarnak segíteni. A házi tanítás ép oly kevés eredményt érhet itt el, mint az iskolai; hisz mind a kettő ugyanazt a gyenge agy- velőt foglalkoztatja, dolgoztatja. De azt igenis el lehet érni vele, hogy a kétszeres munka sietteti a szellemi kimerülést Ha a gyermek fejletlensége már az első iskolai év elején kitűnik, adjuk csak egy, esetleg két év múlva az iskolába. Hiszen az időveszteség csak látszólagos, mert ha megerősödött testtel és elmével jut aztán a gyermek iskolába, rendesen nem lesz kénytelen osztályt ismételni. A külföld több államaiban, (Németországban is, Svájczbau is) az iskolaorvos minden iskolába lépő tanulót megvizsgál erre nézve, s az iskolázásra alkalmatlanokat, még ha a törvényszabta 6 éves kort el is érték, fel sem veszik az iskolába. A gyermekek orvosi megvizsgálása szokszor olyan testi fogyatkozásokat és betegségeket is dérit ki, ] melyekről addig a szülők sem tudtak, s amelyeknek gyógyúltával az addig gyengetehetsé- günek látszó tanuló rendes tehetségűvé válik. Különösen az érzékszervek, a látás és hallás hibás, azután olyan orr- és garatbetegségek, melyek a lélekzést nehezítik s a figyelésre is képtelenné
