Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1903
E mellett gondoskodtunk arról is, hogy az összes tanítási célokra szolgáló helyiségek az órák tartama alatt, tehát tanítás közben is. állandóan szellőzödjenek. A melegebb évszakokban az ablakok felső buktatható része nyitva áll folyton; a hideg évszakban ez lehetetlen, mert a rohamosan betóduló hideg levegő nagy tömegben egyszerre érné az ablak közelében ülők fejét A téli állandó szellőztetésre azért olyan levegő-bevezető csöveket alkalmaztunk, minden teremben Kettőt, melyeknek ‘ külső nyílása a pad ló magosságában az utczára szolgál, belső nyílása pedig a terein sarkában 2 méter magosságig függélyesen felemelkedő csőrész végén van. A hideg levegő ezeken a csöveken át első sorban a terem felső részébe áramlik, s csak miután az ott elterülő melegebb levegővel keveredett s annak melegét részben átvette, ereszkedik lassanként a terem mélyebb részeibe. Itt tehát nem érzi senki a beáramló friss levegő hidegségét, másfelől pedig a terem külömböző magosságaiban sem lesz nagy a hőmérséklet külömbsége.— Az elhasznált, romlott levegő a melegebb évszakban jórészt a nyitott ablakon át, a hidegebb évszakban a kályha- nyiláson és kéményen át, részben külön erre a célra épített szellőző-kéményeken át távozik a teremből. A tornateremben, ahol egyrészt az erősebb testmozgással járó nagyobb szónsavképzödés miatt a tanulók is jobban rontják a levegőt, másrészt azonban kétszeresen fontos annak jó minősége mert a formázás mélyen lélekző tanulónak igen sok és levegőre van szüksége, különösen jó szellőzést létesítünk. Itt a külső friss levegőt villamos erőre berendezett ventilátorok (szellőztető kerekek) fogják a terembe hajtani. Magánlakásokban a szellőztetésre szolgáló berendezéseket rendesen nem készítenek. Azért azokat az ablakok és ajtók feltárásával kell szellőztetni. A szellőztetés annál sűrűbben történjék, minél erősebben megromlott a levegő, de legalább is egyszer napjában: leghelyesebben reggel, a takarítás idején. A szellőzés annál gyorsabban megy végbe, minél nagyobb a különbség a szobai s a külső levegő hőmérséklete közt. Télen azért rövídebb ideig is elég nyitva tartani az ablakot, igy nem hül le annyira a lakás. Különösen, ha a szellőzéskor már jól fülik a kályha, pár perccel az ablakok becsukása után megint kellemes meleg lesz a lakás. Ha tehát a meleggel takarékoskodni akarunk, csak úgy járunk el helyesen, ha 1 ehetőleg tágas utat nyitunk a szellőzésnek. Ajtókat és ablakokat teljesen feltárva, már pár perc alatt teljesen megújul a szoba levegője s bátran botehetjük ismét az ablakot. Ha ellenben csak kevés helyet adunk a levegő beáramlásának (pd. csak egy ablakot nyitunk ki s talán azt sem egészen) nem érünk célt. Rövid idei szellőztetés esetén romlott levegő marad még a lakásban, ha pedig soká hagyjuk nyitva az ablakot, felfrissül a levegő, de kihűl a lakás. Pedig ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, vagy hogy épen dolgozni tudjunk, bizonyos hőmérsékletre van szükségünk. A nagyon
