Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1901
17 Es hogy elérted, mutatja az igazgatásod alatt állott iskolák kitűnő hírneve, mit szerénytelenség nélkül szabad elismernünk. De nagy részben a Te érdemed még az is, hogy gyermekeink az egyházhoz és iskolához oly gyengéd szeretettel ragaszkodnak még távozásuk után is. S ha ismételten tanúi voltunk a polgári leányiskolánkat végzett növendékeink megható, szívhez szóló bucsuzásának, midőn az évzáró ünnepélyen utolszor gyűltek össze e helyen, akkor egyházunk igaz elégedettséggel tekinthet feléd s a derék tanitótestület felé. Mert akkor látjuk, mit érhet el a Téged oly nemesen jellemző szivjóság; kiváló tapintat és nevelői mérséklés Midőn tehát végül egyházunk mély háláját vagyok szerencsés Neked ez alkalommal tolmácsolhatni, legmelegebb jókivánataimat fűzöm hozzá a jövőre is. Légy családodban boldog és elégedett, s a másik nagy családodban, iskolánkban, melyben mint bölcs és jó családfő működtél, találd továbbra is, találd még sokáig örömödet és megelégedésedet. S jókívánságaimhoz hozzáfűzve még azt, hogy egyik szép álmod: a polgári iskola továbbfejlesztése, teljes kiegészítése mielőbb beteljesedjék, — még a Te tapasztalt és kiváló vezetésed alatt, — egyházunk nevében nyújtom jobbomat, kérve a Gondviselést, hogy tartson meg Téged egyházunknak, iskolánknak még hosszú éveken ál! Midőn elhangzottak a megható üdvözlő szavak, megkapó, kedves látvány tárult az ünneplő közönség szemei elé. Az iskola jelenlegi növendékei osztályonként, szép rendben fölvonultak s minden növendék egy-egy szép virágszálat nyújtott át a jubilánsnak. A fölvonulás közben a polg. iskolai növendékek részéről Strasser Margit IV. oszt. növ. adott kifejezést a tanítványok szeretetének és hálájának, majd egy első elemi osztálybeli kis leányka és egy fiú növendék köszöntötték fel kedves igazgató bácsijukat.
