Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1899

6 retes, pontos és rendes tanító, a kit a pedánsságig művelt ízlése nem enged soka. Buzgó, lelkes tanító és öntudatos; amabból erőt, kitartást merít, ezzel a nagy munkának méltó tartalmat ad. Oh, ki tudná megmérni annak a nagy munkaerőnek nagyságát, melyet a jó tanító iskolájában a nevelés érdekében kifejt; és ki tudná megbecsülni annak a tartalomnak gazdagságát, melyet a jó tanító tanítványai között kiosztogat? Csoda-e, ha a tanító iskolájából hazamenve, fáradtnak érzi magát, fáradtnak, a ki ezekben a pillana­tokban képtelen újabb szellemi kincsek beszerzésére és termelésére? De Luttenberger sohasem fáradt el, mindig tanult és mindig alkotott. A hivatalos érzetnek milyen nagysága, a gyermekeknek milyen odaadó szeretete, az erkölcsi érzelmeknek milyen mélysége, a léleknek s a teremtő ihletnek milyen hatalmas ereje kellett ehhez! Ott van, mérjétek meg, ott van gyermekdalaiban! Ezek azok a művészi gyermekdalok, a melyekkel Europa minden népét megelőztük épen úgy, mint Pósa gyermekverseivel. Ezek azok a gyermekdalok, melyeket Isten-áldott tehetség teremtett lelki örö­mére s erkölcsi és aestheticai nevelésére kicsinyeinknek. A dallam­nak milyen egyszerű és milyen fenséges nyelvén szólalnak meg ezek a dalok és milyen művészi tökélylyel veszik szárnyukra az apró népnek üde érzelmeit! Csak az a gyermek, a ki költő és művész volna, csak az tudhatná saját megkönnyebbitő szomorú­ságát úgy dalba önteni, a mint a Rózsabokor és a Sárgul már el­dalolja; és az az áhitat, mely az Esti imából árad szót, az a ját- sziság, elevenség, mely a Kis Peti, a Kiviritott a jáczint dalla­maiban testet ölt, az a naiv gond, mely Elvesztettem zsebkendőmet és az az igazi gondatlanság, mely a Gyertek lányok, játszunk kótáiban szólal meg: mind-mind a gyermek érzelem-világának mélyéből fakad s gyönyörködteti, vezeti, megihleti és nemesíti az apró nép lelkületét. Benne van ezekben a dalokban a gyermek ragyogó képzelete, eredetisége, könnyedén teremtő ereje, frisse- sége, ártatlansága, hite, érzelmeinek tisztasága; benne a gyermek életének minden bája és igazsága! Benne van, mert hiszen mindaz, a mi a gyermeki életben szép, jó, igaz és elragadó, benne volt, Luttenbergerünkben, ebben az igaz emberben. Könnyen teremtett! Ha paedagogus szellemének, tiszta érzé­seinek művelt Ízlésének egy-egy vers megtetszett: azt a verset ő már dallamban olvasta. Csak akarnia kellett s a hangok millióból már fülébe zengett az az 5—7 hangot felölelő sor, melyből a kedves, a szöveget megelevenitő, a sziveket meghódító dallam szinte önmagától megszületett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom