Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1885
6 aránylag ritkán, többnyire csak ünnepnapokon, részesülnek a gyermekek, minthogy a többi napnak órái a szellemi képzésnek szenteltetnek. És olyan szülők is vannak, még pedig nem csekély számban, kik a költséggel járó korcsolyázást gyermekeiknek anyagi viszonyaiknál fogva megengedhetnék, de túlságos aggodalomból nem engedik, mivel a gyermek esetleg meghűlhet, kificzamíthatja és eltörheti karját vagy lábát. Ezen — esetleg bekövetkezhető — bajok azonban egy kis felügyelet által köny- nyen kikerülhetők; és az ilyen túlaggodalmas szülőknek figyelembe kellene venniök azt is, hogy véletlen baleseteknek a gyermekek a szülői háznál is ki vannak téve, mert már nem egyszer történt, hogy a gyermek a sima padlón karját vagy lábát kificzamította, sőt el is törte. Az eddig, a test fejlesztésére felsorolt eszközök, a mint láttuk, nem kielégítők. Valamennyinek az a hiánya, hogy nem fejlesztik az egész testet, nem hozzák mozgásba az összes izmokat és így a test arányos képzése nem érhető el általuk. Van azonban olyan eszköz is, a mely teljesen megfelel; mely öntudatosan törekszik czélját elérni, s ez a torn ázás vagy testgyakorlat. A test képzésének ezen eszközétől azonban még a jelen korban is nagyon sokan idegenkednek és ellenszenvüket azzal indokolják, hogy fiaikból nem akarnak komédiásokat nevelni s nem akarják, hogy karjaikat, lábaikat törve nyomorékokká váljanak, vagy éppen nyakukat szegjék. Arról pedig, hogy leányaik is tornázzanak, még hallani sem akarnak. Ezen felfogás nem kizárólag, de többnyire már csak falun és kis városokban, tehát a vidéken uralkodik; a hol azt is hangoztatják : eleget futkos a gyermek reggeltől estig, minek menjen még bukfenczet hányni. A szülőknek ezen felfogása, nyilatkozataikból következtetve, onnan ered, hogy saját tapasztalatuk után a tornázást még nem ismerik, de rendszeres nevelési tornázást még nem is láttak és ennek jótékony hatásáról meggyőződést nem szerezhettek. Láttak ők talán, kóborló úgynevezett erőmüvészeket, kik nyaktörő mutatványaikkal bámulatba, sőt ájulásba is ejtik a nézőket, s azt képzelik, hogy abban áll a tornázás. — Hogy ezt gyermekeiknek tiltják, abban teljesen igazuk van. A leánytornázásnak azonban még a fővárosban is nagy ellenszenvet kell legyőznie, míg a szülők részéről abban a méltánylásban fog részesülni, mely őt megilleti, s mig oly első
