Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1940
6 Kétségkívül gyermek- és ifjúkori benyomásai indították arra, hogy iskolánk jótevőinek számát szaporítsa. „Mi öregek, akiket a sors messze elsodort szülőfalunkból, sokszor hallunk szívünk mélyéből felcsendülő harangszót. Falunk templomtornyából messze a távolból hangzik felénk, mi meg hallgatjuk könnybelábadt szemmel“ — írja a Luther lelkében, amikor faluja vértanú papjáról, Edvi Illés Gergelyről ír. A dunántúli magyar evangélikus gyülekezetek mind az evangélikus egyházegyetemnek, mind a magyarságnak drága kincsei. Jómódú, intelligens magyar népük a reformáció kezdete óta kitartott annak lutheri iránya mellett. Ennek ősi iskolái viszont nagy kultúrával ajándékozták meg. Irodalmunk nekik köszöni Kis Jánost. Dukai Takács Juditot és mindenekelőtt Berzsenyi Dánielt. Kis- és középnemességét és jobbágyságát egyházhüség és áldozatkészség jellemezte. A Berzsenyi, Ihász, Mesterházy, Ostffy, Felsőbüki Nagy, Dukai Takács családok és sok más birtokos nemes família gyülekezeteiknek bőkezű pártfogói voltak, de a kisnemes is, különösen, ha magtalanul halt el, először egyházára gondolt, csak azután oldalági rokonaira. Ritka jelenség: egy tanár, akinek az oklevelén kívül alig van más vagyona, mint alapítványtevő. Ehhez áldozatos élet kellett, a reformáció korabeli evangélikus papok áldozatos lelke. Amit ezrek, vagy egy gazdag mécénás adománva szokott létrehozni, azt Szigethy Lajos szent buzgalmával jóformán egymaga viszi véghez. így állít emléket iskolánk hősi halottainak és legnagyobb tanárának, Bőhm Károlynak. 1924-ben Őszi virágok c. verskötetét hősi halottaink emlékművére ajánlotta e szavakkal: „Lelkem akácfája késő ősszel virított ki először: e fehér virágok egy részéből e kis csokrot kötöttem és leteszem a budapesti evangélikus gimnázium hősi halott tanítványainak emlékoltárára“. Az 1927-ben megjelent Schiller fordításához írt előszóból megtudjuk, hogy Szigethy a könyv tiszta jövedelmét a Bőhm-emlék- táblára ajánlotta fel. Szigethy ekkor az Evangélikus Tanáregyesület elnöke volt. Kérésére az> egyesület az általa kiadott Luther lelke első kötetének jövedelméből 300 pengőt adott e célra. Ugyancsak 300—300 pengővel járult az emléktábla felállításához az egyház és a volt növendékek egyesülete is 1929-ben a soproni evang. líceumban tett ezerpengős alapítványt édesapja, Szigethy Dániel nevére. Évi jövedelmében a dunántúli lelkészek jótanuló fiai részesülnek. 1933 júniusában kelt a dr. Szigethy Lajosné Brósz Erzsébet jutalomkönyvosztó alapítvány alapítólevele. Szigethy 3150 pengőt adott e célra. Ehhez az egyház 200 pengővel járult, 100—100 pengőt adott a volt növendékek egyesülete, a fiú- és leánygimnázium. Ezenkívül számosán adtak Zúzmarás fenyölombok c. verskötetének viszonzásaképpen 40 pengőt és ennél kisebb összegeket, úgy hogy az alapítvány összege 4150 pengőre emelkedett.
