Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1940
12 különböző fűszer- és drogok vizsgálatakor, vagy egyes hamisítások felismerése alkalmával, stb. A rokonságkutatásban azért van nagy jelentősége a szövettani alapon való határozásoknak, mert amint említettük, vannak olyan szövettani sajátságok, melyek a külső hatásoktól teljesen függetlenül öröklődnek s annyira fajjellemzők, hogy kizárólag özek alapján lehet felismerni az egyes növényeket. Ez a megállapítás különösen az alsóbbrendű növények körében érvényes. A mo- szatok, a gombák, a zuzmók és a mohok csoportjain belül az egyes rokonsági köröket elsősorban a szaporodó szerveknek jellemző szövettani felépítése által ismerhetjük fel, határozhatjuk meg s vonhatunk rokonsági összefüggéseket. A szaporodó szerveknek a rokonság szempontjából annyira jellemző szövettani sajátosságai a magasabbrendű növények (edényes virágtalanok és magvas növények) csoportjaiban is biztos alapot nyújtanak a rokonságkutatásnak, amely azokat minden esetben fel is használja. De itt a szövettani módszer általánoságban azért nem szükséges, mert a külső alaknak (pl. gyökér, szár, levél, továbbá a virág, a mag, a termés) szabad szemmel is látható jellegzetességei, kialakulási viszonyai önmagukban sokszor teljesen elegendők a közelebbi rokonsági hovatartozás biztos megállapítására. A magasabbrendű növényekben a szövettani kutatás megállapított olyan szövettani sajátságokat, amelyek a kisebb-nagyobb rokonsági körökön (pl. osztály, család, nemzetség, faj) belül állandóak és jellemzőek ugyan, de belőlük messzebbmenő rokonsági vonatkozásokat megállapítani nem lehet. Ilyenek pl. az egyszikű növények szárában szórtan elhelyezkedő zárt edénynyalábok, vagy a tűlevelűek fatest-szerkezetében az edények hiánya (mindkettő osztálysajátság), továbbá a fűfélék szárában található, jellegzetesen elhelyezkedő szilárdító szövetek, vagy a fenyőfélék gyanta-járatai (családsajátságok). •— Vannak azután olyan szövettani sajátságok, melyek egy-egy kisebb rokonsági körre (nemzetségre, fajra) jellemzőek, de sokszor nemcsak «egyetlen nemzetségre, vagy fajra specifikusak, hanem rokonságilag távolabb álló növényekben is előfordulhatnak; ilyen pl. az edények létrás áttörése, jellegzetes falvastagodása, vagy a váladéktartók megjelenése. Ilyen esetekben többféle jellemző szövettani sajátság együttes jelenléte adja meg a meghatározási alapot. — A felsorolt különböző értékű jellemvonások diagnosztikai sajátságok, vagyis olyanok, amelyek a szövettani alapon való növényfelismerést, meghatározást lehetővé teszik és eredményre vezetik. A különböző szövettani bélyegek értékelésekor azonban óvatosan kell eljárni, mert egyrészt sok olyan sajátság ismeretes, amely a külső körülményektől függetlenül jön létre, pl. a szőrképletek és a levegő-nyílások szerkezete, stb., másrészt más tulajdonságok a környezet befolyása következtében alakulnak ki olyanokká, amilyenek: pl. a vizben élő száras növények, vízszállító rendszere fejletlen. A környezet tehát sokszor rányomja bélyegét a belső szerkezetre. Ennek az a következménye, hogy az azonos körülmények között élő, de rokonságilag távol élő növények szövettani szerkezetük szempontjából is sok
