Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1937
24 ezeket” — írja tovább. A népnevelés áldásaiban részesíteni kívánták a női nemet is. Jellemző a vallásos munkák közkedveltségére, hogy egy-egy idegen szerző müvét többen is lefordítják. Például Kégel imádságok könyvét Debreczeni Péter, Deselvics István és Laskai János is átdolgozták. Diest Henrik holland tudós munkáját is hárman fordítják le: Szoboszlai Miklós, Uzoni Balázs és Udvarhelyi Péter. E könyvek kelendőségét mutatja Udvarhelyi munkájának előszava, melyet rokona, Udvarhelyi György intéz a keresztény olvasóhoz. Ő tud Szoboszlai és Uzoni fordításáról, de azok elfogytak, s ezért látja szükségesnek, hogy a korábban elhalt atyjafia fordítását kinyomassa. A nemzeti nyelv előretörése a filozófia berkeiben is megindul, — éppen a Hollandiát járt ifjaink kezdeményezésére. A nyugati nemzeteknél, elsősorban Németalföldön — miként már említettem, — a nemzeti nyelv válik nemcsak a hitéleti, de a tudományos eszmék hordozójává is. És mi itt is lépést tartottunk a Nyugattal, mert a bölcselet nálunk is megszólalt a hazai nyelven, mégpedig másfél évszázaddal előbb, mint a németeknél. Apáczai Csere Jánosnak köszönhetjük az első magyarnyelvű bölcseleti munkát. Nyelve nehézkes ugyan, alig érthető, de ez mitsem von le az ő érdeméből — neki semmiből kellett teremtenie. Theológián, bölcseletén kívül sokan tanultak a holland egyetemek orvosi fakultásán is, ez szintén megérdemelné a vele való részletes foglalkozást. A hazai történelem iránt is élénk érdeklődés támad. Az irodalom ilyenfokú fellendülése mellett az irodalomtudomány szükségessége és felmerül. Az első magyar irodalomtörténet, az evangélikus Cwittinger Dávidé német hatásra keletkezik s latin nyelvű. A magyarnyelvűség e téren is holland hatás eredménye. Bőd Pétert 1766d)an kiadott Magyar Athenás-ának megírására egy holland Athenas ösztönözte. Bőd három éven át tanult Leidenben lankadatlan, mindent felhabzsolni akaró szorgalommal. Nem elégszik meg azonban az ott tanultakkal, elhatalmasodik rajta a könyvgyűjtő szenvedély" is, s amit a fejében már nem tud, könyvekben igyekszik hazaszállítani: 7 mázsa könyvet lioz magával. Hollandia egyébként is, a két évszázados kapcsolat alatt valóságos könyvesboltja volt a magyarságnak. A XVIII. század végén Erdély" a bécsi kormány" fennhatósága alá került és ez minden erejét latba vetve arra törekedett, hogy ezt a nemzeti fejlődést megakadályozza és gyökerestől kiirtsa. Észrevette ugyanis, hogy a nemzeti állam eszméjét a Hollandiát járt ifjaink viszik be leginkább a nép leikébe, tehát mindenképen igyekezett meg- szünetni azt, hogy az ifjaink kijussanak külföldi egyetemekre. Ez az elnyomás tehát gátlólag hatott a törekvésekre, de teljesen már nem tudta cl nyom ni azt: A nemzeti nyelv, iránti szeretet és a
