Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1937
19 TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS. 1938. május 26—29-ig négynapos tanulmányi kirándulást vezetett 33 növendék részvételével dr. Sárkány Sándor. Kísérő tanárok voltak Sólymos Ernő és Petrik Szabolcs. A kirándulás célja elsősorban a IV. osztályú tanulók tanulmányait volt hivatva kiegészíteni. Az utat autóbusszal tettük meg, mely lehetővé tette az útbaejtett terepen egyes földrajzi fogalmak tisztázását. A Mátra és Bükk vidékét, a gömöri medencét, és a Gömör-Szepesi Érchegység déli oldalán levő aggteleki cseppkőbarlangot tekintettük meg. Útirányunk főbb állomásai: Budapest—Gyöngyös—Mátrafüred—Mátraháza—Kékestető—Párád—Recsk—Sírok— Lillafüred—Diósgyőr—Miskolc—Aggtelek—Szarvaskő—Eger. Részvételi díj 50 pengő volt. Gyöngyösön megtekintettük a fontosabb épületeket, megismerkedtünk egy szeszfőző üzemével és jelentőségével a magyar mező- gazdaság szempontjából, valamint a jéggyártás technikájával. A Gyöngyös melletti Farkasmály kőfejtőjében az andezit-tufa tanulmányozása közben geológiai fogalmakat tisztáztunk és a kőfejtést ismertük meg. A mátrafüredi éjszakázás után utunk a Kékestetőre vezetett. Csonka hazánk e legmagasabb pontján néhány szóval megemlékeztünk az elszakított területek jelentőségéről, majd a környék földrajzi helyzetét ismertettük. A következő állomásunkon, a parádi üveggyárban a növendékek jól megfigyelhették az üvegfeldolgozás számtalan, nagy ügyességet kívánó technikáját. Csevicén a környéket annyira jellemző ásványvizek egyik fajtájával találkoztunk (szénsavas, kénhidrogénes ásványvíz). Parádfürdőn a Károlyi-kastélyt 60 holdas parkjával, a halastavakat és a gyönyörű, minden kényelemmel felszerelt gyógyvizű (timsós, vasas, szénsavas) fürdő- és szállóépületeket néztük meg. Nagy élményt jelentett növendékeink részére a recski arany-ezüst-rézbányának a meglátogatása; e hatalmas, három emeletben fúrt 56 km összhosszúságú bányában és a vele kapcsolatos érckitermelő üzemben két és fél órát töltöttünk. Az ezután következő Párád—Eger—Lillafüred—Diósgyőr útvonal sok alkalmat nyújtott arra, hogy földrajzi, geológiai, történelmi és ősembertani vonatkozásokat elevenítsünk fel. (Siroki vár, kőbálványok, jelenleg is használt barlanglakások, rétegtani tanulmányok, karsztjelenségek, lillafüredi tó keletkezése, ősemberi barlangok, diósgyőri vár.) A diósgyőri vasgyárban a vas kohászata, elektromos és más kemencékben való vasolvasztás, vasöntés, hengerlés stb. elevenedtek meg szemünk előtt, különösen az üzem jelentékeny nagysága ragadta
