Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1936
náziumi filozófia ne legyen előkészítő az egyetemre, hanem a gimnáziumi tanítás egyik célja; a lélektanban a tünemények pontos ismertetésére szorítkozzék, metafizikától óvakodjék; a logikában fősúly essék a fogalmak és ítéletek képzésére, kevesebb a szillogizmusra ; a módszer fejtegetése a tudományos anyaghoz kapcsolódjék és éreztesse az ismeretelmélet fontosságát; a filozófiai propaedeu- tika legyen a 7. és 8. osztály tantárgya, úgy mint régen volt, a 7.-ben a lélektannal, a 8.-ban a logikával; az anyag terjedelmét le kell szállítani, hogy annak bősége ne vezessen értelem néküli tanuláshoz. Böhm filozófiai tankönyvei a maguk idejében a legjobbak és legkelendőbbek voltak. A „Tapasztalati lélektan“ 1888-tól 1904-ig három,, a „Logika“ 1889-től 1901-ig két kiadást ért meg; az új kiadások a korábbiaknak gondos átdolgozásai, melyek a tudományos kutatás haladásával lépést tartanak. A „Logika“ az értékesebb könyv. Ebben minden formalizmust mellőzött Bőhm, a fogalom, ítélet és következtetés tanát az ismeretelmélettel hozta kapcsolatba.13) Eredeti és mélyreható a következtetésről adott elmélete, mely a fogalom terjedelme helyett a tartalmát, az aristotelesi figurák és trópusok helyett az oktörvényt veszi alapul. A könyv nemcsak középiskolák használatára készült, ezért tudományos színvonalon maradt s egyes részletekben nehéz az előadása. Tankó Béla átdolgozásában14) sem vált népszerűbbé. A görög nyelv középiskolai tanításáról két terjedelmes cikket irt Bőhm. Az elsőben, „Protestáns gimnáziumaink és a görög nyelv“,mint a „latin iskolázás“ tántoríthatatlan híve, művelődési érvekkel szállott síkra az ellen a mozgalom ellen, mely a görög nyelv kiküszöbölésére már régebben megindult, Nem is szólva arról, hogy e mozgalom ellen a protestánsoknak gimnáziumaik érdekében minden erejükkel védekezni kell, mert hiszen más középiskoláik nincsenek, a magyar nemzeti művelődésre sem volna közömbös a görög nyelvi oktatás elejtése, mivel ez „egyértelmű a forrástanulmányök megszüntetésével a theologia, filozófia... történelem, nyelvtudomány, költészet, szónoklat, jogtudomány, sőt a politika terén is ... Mindezen ágakban a magyar nemzeti tudomány... lemond tudományos önállóságáról és függésbe kerül azon népektől, melyek a görögöt el nem ejtik.“ 1890-ben az egyetemes egyházi gyűlés elé került egy terjedelmes emlékirat: „A magyarhoni ág. hitv. ev. egyetemes tanügyi bizott13) Ezt a kapcsolatot magyaráztam bővebben az 1913/14-i értesítőnkben megjelent dolgozatomban: A logikai alapformák alkata Bőhm Károly filozófiájának rendszerében. 14) Lélektan és logika. Irta Dr. Bőhm Károly, átdolgozta Tankó Béla. Budapest, 1928. 15) Prot. egyházi és iskolai lap. 1889, 1589—1595, 1622—1624. 1.
