Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1935
23 a szembíbor kifakul, a pálcikák nem működnek, ellenben most a csapok reagálnak a fényre. Ez a látás duplicitásának elmélete, (Schnitze 1866, Parinaud 1881, Kries 1894). A szembíbor (rodop- szin) minden valószínűség szerint az A-vitaminnal rokon karoti- noid, felfedezője Boll 1876-ban, (optogrammok stb.). 2. A térbeli látás sok tényezője közül legfontosabb a két szem stereoszkópos együttműködése. Két szemünk ideghártyáján a megfelelő mértani helyzetű csapok ingerlése csak egyszeres érzetet kelt, igen valószínű, hogy anatómiai kapcsolat következtében. Egy bizonyos tárgy nézése alkalmával két szemünk tengelye úgy fordul be, hogy mindkét szem lencséje a tárgyat a foveában képezi le és az ugyanilyen távolságban levő pontok leképezései megfelelő csapokra esnek, tehát egyszeres képet látunk. Aj távolabbi pontok képei nem esnek megfelelő csapokra, ezért u. n. nem keresztezett kettősképet látunk. Ugyanígy a közelebbi pontok képei szintén nem esnek megfelelő csapokra, ezért ezeknél keresztezett kettősképek jönnek létre. Megszokás alapján a nem keresztezett kettősképpel a távolabb, a keresztezett kettősképpel a közelebb érzését kötjük össze. (Wheatstone stereoszkópja, 1838). Példák: a stere- oszkóp alkalmazásai, bordásfilmes stereoszkópikus diapozitív, horopter (J. Müller, Helmholtz). III. A színes látás kielégítő elmélete még hiányzik. Helmholtz és Hering elméletei legnagyobb részükben csak a színkeverésekre érvényes empirikus szabályok összefoglalásai. Dr. Vermes Miklós.
